Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Szitakötők/Lápi szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Leucorrhinia pectoralis szócikkből átirányítva)

Állatok

Lápi szitakötő


Lápi szitakötő
Lápi szitakötő
(Leucorrhinia pectoralis, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)
A lápi szitakötő a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, a szitakötők családjába, ezen belül a laposhasú acsák alcsaládjába tartozó szitakötőfaj.
Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt faj. Keleten kb. Novoszibirszkig és az Altájig, délkeleten a Kaukázusig és Kis-Ázsiáig terjed az élettere. Közép- és Észak-Európában viszonylag gyakori, bár a 20. században erősen visszaestek a populációi, a 2000-es évekre stabilizálódott a helyzete. Magyarországon szórványosan az egész országban megtalálható. Létszáma erős fluktuációt mutat. Egyes években a kisvizek csökkenése, lápok kiszáradása, a csapadékhiány miatt mindössze 20-30 egyedre becslik létszámát.
A testhossza 35–45 mm, szárnyfesztávolsága 55–65 mm között van. Homloka fehér, szemei barnák. A hátsó szárny tövében kis fekete folt figyelhető meg. Szárnyjegye fekete. A hímek torának közepe és potroha első szelvényei vörösbarnák. Potroha fekete alapszínű, amin felül szelvényenként nagy, sárga, idősebb korban barnává besötétedő foltokat lehet megfigyelni, egészen a hetedik szelvényig, amelyen feltűnő citromsárga folt található. A nőstények potrohán a foltsorozat élénksárga marad, esetleg az idős példányoknál a 7. szelvény foltja kivételével narancsszínűvé sötétedik.
A lárva 21–23 mm hosszú, világosbarna. Potroha 3-8. szelvényén háti, a 8-9. szelvényen oldalsó tüskék találhatóak.
Lárvája síkvidéki, gazdag növényzetű, esetleg eutrofizálódott, kissé savas kémhatású sekély tavakban, lápokban, holtágakban él. Nagyobb tavak esetén is inkább a nád által körbezárt kisebb vízfelületeket részesíti előnyben, de a teljesen benőtt vizeket kerüli. Nappal aktív és emiatt a halak könnyen megfoghatják.
A lárva két évig fejlődik és viszonylag korán, május elejétől kezdi meg az átalakulást. Az imágók májustól július közepéig repülnek. A párzási időszakban a hímek kiugró ágakra, nádszálakra telepedve figyelik territóriumukat és a feltűnő potenciális versenytársakat elkergetik. A párzás a levegőben kezdődik és a növényekre telepedve fejezik be; kb 15-25 percig tart. A nőstény rögtön utána lerakja petéit, amelyekből hat hét múlva kelnek ki a lárvák.


Magyar Wikipédia Lápi szitakötő
A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi szitakötő témájú médiaállományokat.