Állatok/Csüngőlepkék/Kormoslepke
< Állatok | Csüngőlepkék
(Kormospille szócikkből átirányítva)Állatok
Kormoslepke
Kormoslepke
- (Theresimima ampellophaga, Syn: -)
- Más neve(i): Kormospille
- A Kormoslepke, a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az csüngőlepkefélék családjához és a fémlepkeformák alcsaládjához tartozó faj.
- Európa mediterrán területei közül jelentős kártevő a Krím-félszigeten, az Anapai kerületben, Derbentben és Nyugat-Grúziában. Előfordul Kis-Ázsiában és Szíriában is.
- Magyarországon a 19–20. században főleg a Dunántúlon károsított, a Duna–Tisza közén csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent Szlovákia déli részein is.
- Szárnya barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.
- Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú hernyói finoman szőtt gubóikban már a nyáron diapauzába vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
- Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő hajtásait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
- Egyetlen ismert tápnövénye a szőlő. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
- Magyar Wikipédia: Kormoslepke
