Kertészet/Szitakötők/Zöld rabló
< Kertészet | Szitakötők
(Kertészet/Zöld rabló szócikkből átirányítva)
Zöld rabló
- (Chalcolestes viridis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A zöld rabló a rabló szitakötők családjába tartozó, Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj.
- A zöld rabló hímjének testhossza 42–47 mm, a nőstény valamivel kisebb, 39–44 mm. Tora és potroha fémes zöld, az egyes rokonoknál meglévő hamvaskék foltok hiányoznak. Az idősebb példányok bronzoszöldre színeződnek. A tor oldala világoszöld, a sötétzöld felső résszel közös határon sarkantyúszerű mintázat figyelhető meg. Szárnyjegye feketével keretezett halványbarna. Pihenő állapotban szárnyait félig összezárva, 45°-os szögben tartja. A szárnyakhoz képest potroha hosszú. A hím potrohfüggelékei fehéresek, végük fekete.
- A zöld rablótól szabad szemmel gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a Chalcolestes parvidens, amelyet sokáig alfajának tekintettek, azonban csak Dél- és Délkelet-Európában él, Magyarországon nem honos.
- Dél- és Közép-Európában, valamint Észak-Afrikában honos. Skandináviában és a Brit-szigeteken inkább csak délről vándorol be nyaranta. Kelet felé ritkul, Oroszországban már nem található meg. Az utóbbi években némileg terjeszkedett észak felé. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, kisebb mértékben az Alföld erdős területein él.
- Hazai rokonaitól eltérően lárvája beárnyékolt, fákkal szegélyezett erdei tavacskákban, vizesgödrökben, álló vizű csatornákban él. Lárvája viszonylag sokáig fejlődik, nyár közepén alakul át imágóvá. Július-október között repül. Az imágók többnyire a fák lombkoronaszintjében vadásznak, nagyobb távolságokra nem kóborol el.
- Párzás után a nőstény a vízparti füzek vagy égerfák puha kérgű hajtásaiba helyezi le 200 petéjét. A peték áttelelnek, majd tavasszal kikelnek és a lárvák belehullanak a vízbe. Ha a földre esnek, képesek megkeresni a közeli vízfelületeket.
Forrás: Magyar Wikipédia: Zöld rabló
