Kertészet/Rovarok/Dohánytripsz

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3585 bájt

Kertészet

Dohánytripsz


Dohánytripsz


Dohánytripsz
(Thrips tabaci, Syn:-)


Tápnövény

termesztett növények (pl. vöröshagyma, dohány, uborka, szegfű, fejes káposzta) és gyomnövények. Polifág faj.

Kárkép

a fejesedő káposzta levelei közé behúzódó tripszek a leveleken szívogatnak. A szájszervükkel ejtett szúrások helyén sebzáródási folyamat indul meg. A képződött kallusz kezdetben fehér, majd megbarnuló, szemölcsre emlékeztető kinövések formájában jelentkezik.

Elterjedése

Magyarországon általánosan elterjedt, régről ismert kártevő faj. Ennek ellenére kártétele mintegy tíz éve, a fejes káposzta hagyományos termesztéstechnológiájának átalakulásától kezdve okoz gondot. A kártétel a káposztafejet alkotó leveleken jelentkezik és akár 10–15 levél mélységben a fej belsejére is kiterjed, így számottevően rontja a fejes káposzta minőségét. Különösen a július–augusztusban fejesedő káposzták szenvednek a dohánytripsz kártételétől. A külföldi eredetű hibrid fajták általában erősebben károsodnak, mint a hazai tájfajták. A fejes káposztán kívül a vörös káposztán és a bimbós kelen is károsít, bár az utóbbi növényeken a kártétel mértéke lényegesen kisebb.

Fejlődés

a dohánytripsz soknemzedékű, polifág faj. A növénymaradványok között és a talajban áttelelt dohánytripszimágók tavasszal a gyomokon, illetve a vöröshagymán elszaporodnak, majd a nyár folyamán egyre nagyobb számban jelennek meg a káposztán. A kártevő betelepedésében jelentős szerepe van a káposztatábla körüli növényállománynak. A dohánytripsz nősténye a káposztalevél epidermisze alá rakja le a tojásait. A dohánytripsznek két táplálkozó lárva stádiuma van. Ezeket két nem táplálkozó nyugalmi szakasz, a prenimfa és a nimfa követi. A második lárva stádium végén a lárva a talajba vándorol és prenimfává alakul. A káposzta esetében ez a vándorlás többnyire elmarad, és a teljes fejlődési ciklus a káposztafejben játszódik le. Az imágók között ez idáig hímeket nem találtunk.

Védekezés

a dohánytripsz elleni védekezés káposztaállományban nehéz feladat. A kémiai védekezés a káposztafej belsejébe húzódott és ott a fej elhagyása nélkül szaporodó tripszek ellen hatástalan.
A dohánytripsz kártételét jelentősen csökkenti, ha a káposzta termesztését úgy időzítjük, hogy a fejképződés időszaka ne a dohánytripsz nyári migrációs időszakára, július–augusztus hónapra essék. A toleráns fajták termesztése is jelentősen mérsékli a kártételt. A jelenlegi fajták között a Histona és a Riana fajták rendelkeznek a legjobb tripsz-toleranciával.
A termesztési ciklus végén a betakarításra érett fejek lábon tartása fokozza a kártétel mértékét, ezért ha lehetséges, a termesztést az értékesítés várható időszakára időzítsük.



Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Dohánytripsz témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Dohánytripsz

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).