Kertészet/Rovarok/Barkók

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4917 bájt

Kertészet

Barkók


Barkók

1 Apion pomonae 2 Apion frumentarium 3 Thylacites pilosus 4 Strophosomus coryli 5 Strophosomus faber 6 Sciaphilus muricatus 7 Brachyderes incanus 8 Tanymecus palliatus 9 Tanymecus mustela 10 Chlorophanus viridis 11 Polydrosus micans 12 Cleonus sulcirostris 13 Cleonus ophthalmicus 14 Gronops lunatus 15 Alophus triguttatus 16 Liophloeus nubilus 17 Barynotus obscurus 18 Minyops variolosus 19 Lepyrus colon 20 Tanysphyrus lemnae 21 Hylobius abietis 22 Molytes coronatus 23 Molytes germanus

hegyesfarú barkó
Barkók
(Psallidium maxillosum és Tanymecus palliatus, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
Más neve(i): fekete barkó és a hegyesfarú barkó

Egyéb elnevezései: - Kukoricabarkó, szürke kukoricabarkó, kisbarkó, déli szürkebarkó, szürkebarkó, kis hegyesfarú-barkó

A napraforgó barkókártevői közül a fekete barkó és a hegyesfarú barkó okozhatnak jelentős károkat. Megfelelő védekezéssel mindegyik kártevő visszaszorítható.
Két éves fejlődésű, az első telet lárva, míg a másodikat imágó alakban tölti 20-40 cm mélyen. Március végén-április elején jönnek elő. Nem képesek repülni, általában a szegélyek felől támadják a táblát és a meleg, esti órákban károsít. Május-júniusban rakják le petéiket, amelyekből a lárvák június-júliusban kelnek ki. A lárvák a kezdetben humusszal táplálkoznak, majd a hajszálgyökereken károsítanak. Az első telet L3-L4 stádiumban töltik. Később már a fejlettebb gyökereket rágják, aztán augusztusban bábozódnak a talajban. A kifejlődő imágó már nem jön elő, hanem áttelelnek.
Ha tojásrakás idején párás, meleg, enyhén csapadékos időjárás uralkodik, akkor sok tojást rak és nagyobb lárvakár várható. A bogár táplálkozásához a száraz meleg évjárat a kedvező.
Ősszel térfogati quadrát-módszerrel az áttelelő lárva és imágó populáció nagyságát lehet megállapítani. Ha 2-3 db/m2-t eléri, akkor kártételre lehet számítani. Ha növénykeléskor az imágók száma eléri a 4-5 db/m2-t, akkor védekezni kell.
Elsősorban a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát, a dohányt, a szóját, a borsót és a lucernát károsítják, de ezeken kívül még számos gyomfajon (nagy bojtorján, csalán-, szulák-, acat- és csorbókafajok) is táplálkozik. Általában a rosszul vontatottan kelő állományt károsítja jobban.

A fő kártevő az imágó.

A csira és 2-4 leveles állapotban lévő növények leveleit, hajtását szabálytalanul karéjozza, sok esetben berágva a főérig. Általában nem okoznak tar-rágást, de a növény a fejlődésben visszamarad. A 3-5 levelesnél fejlettebb állományban már nem okoz kárt. A lárva a hajszálgyökereket keresztbe elrágja, a nagyobbakat odvasítja.
A védekezésnél fontos, hogy a kellő fedettség eléréséhez szántóföldi gép esetében legalább 250-300 l/ha legyen a lémennyiség.
A kártevők számának csökkentése forgatásos talajműveléssel és az elővetemény gyommentesen tartásával valósítható meg. Ennek oka, hogy a kártevő lárvája a talajban él, és a gyomnövények gyökerein szaporodik fel. Ha kukorica vagy cukorrépa szomszédságában van a területünk, akkor fokozottabban figyelni kell a barkókra, hiszen mindegyik barkó károsít a másik két növényen is.
A védekezés szükségessége és időpontja csak a napraforgó érzékeny időszakában (keléstől három lomblevélpárig) történő folyamatos táblaszintű megfigyeléssel dönthető el. A megfigyelést követően, ha csak a szegélyrészen találunk kártevőket, akkor elég lehet csak a szegélyt kezelni. Erős fertőzés esetén többszöri kezelés is szükségessé válhat.

Talajfertőtlenítés: vetés előtt kijuttatva és a magágykészítővel bedolgozva:

Force 10 CS (II.) 1,0 l/ha
Force 1,5 G (II.) 7-10 kg/ha
Furadan 10 G (I.) 15-20 kg/ha

Csávázás[szerkesztés]

rovarölő csávázószerrel kezelve a kaszatot, barkók ellen lehet védettséget adni:

Cruiser 350 FS (II.) 10-12,5 l/kaszattonna
Mospilan 70 WP (I) 7,0 l/kaszattonna

Állománypermetezés[szerkesztés]

barkók első egyedeinek megjelenésekor:

Regent 80 WG (II.) 25 g/ha
Marshal 25 EC (I) 2,0 l/ha

Forrás: Magyar Wikipédia Kukoricabarkó

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Rovarok/Barkók témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Rovarok/Barkók témájú médiaállományokat.