Kertészet/Rovarok/Homokfutrinka fajok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Kertészet‎ | Rovarok(Kertészet/Rovarok/Öves homokfutrinka szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6299 bájt

Homokfutrinka fajok

Öves homokfutrinka
Erdei homokfutrinka
Alföldi homokfutrinka
Mezei homokfutrinka
Parlagi homokfutrinka
Ragyás futrinka
Parti homokfutrinka
Sziki homokfutrinka
Öves homokfutrinka
(Cicindela hybrida, Syn:-)

Az öves homokfutrinka a rovarok osztályának a bogarak rendjébe a ragadozó bogarak alrendjébe és a futrinkafélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

Egész Európában közönséges faj, Ázsiában, a Kaukázusban, Szibériában és a Közel-Keleten is megtalálható.
Leginkább a vizek homokos partját kedveli.

Megjelenése

Testhossza 12-16 mm nagyságú, bronzos, kékeszöld színű bogár, lábai rézvörösek.
A szárnyfedőkön nagy kiflialakú, sárga vállfoltok, majd egy középső haránt-folt és egy újabb kiflialakú folt a végeken. Homloka a szemek között csupasz.
Sok változata ismert.

Életmódja

Nappal keresi kisebb rovarokból álló táplálékát.


Erdei homokfutrinka[szerkesztés]

(Cicindela silvicola, Syn:-)
14–16 mm, az előző fajhoz hasonló, de homloka a szemek között szőrös. Szürkészöld, alul fémes zöld színű. Szárnyfedő foltjai fehérek, világossárgák, a vállfolt osztott.

Alföldi homokfutrinka[szerkesztés]

(Cicindela soluta, Syn:-)

Mezei homokfutrinka[szerkesztés]

(Cicindela campestris , Syn:-)

A mezei homokfutrinka elterjedési területe egész Európa, Szibériáig, de Észak-Afrikában is megtalálható. Nem ritka, de száma erősen csökken.

A mezei homokfutrinka 1-1.5 centiméter hosszú. Felül fémfényű zöld, szárnyfedőin egy vagy több világos foltpárral. Az előtor oldalszélei, a pajzsocska és a homlok a szemek mellett rézvörös.
Alapszíne zöld, a szárnyfedők rajzolata 6 kis foltból áll.
A mezei homokfutrinka száraz, homokos talajok, fenyérek, meleg erdőszélek lakója, ahol helyenként nyílt homokfelületek is vannak. Az imágó a föld felszínén vadászik rovarokra.
A lárvák 40 centiméter mélyre is lehatoló járatokat ásnak a homokba. Ezek bejáratánál lesnek zsákmányukra, mely hernyókból és más rovarlárvákból áll.
Áldozatukat a mélybe húzzák, és kiszívják testnedveit.
Ismertek sötétebb ércfényű színváltozatok és nagyon sok rajzolat szerinti változat is.
A lárvák áttelelnek. A bogarakkal májustól — szeptemberig találkozunk. A nőstények néhány milliméter mély homoklyukakba rakják petéiket.

Nyíl.gif Lásd még: Mezei futrinka


További fajok:

Foltos homokfutrinka[szerkesztés]

(Lophyridia lunulata, Syn:-)

Parlagi homokfutrinka[szerkesztés]

(Cylindera germanica, Syn:-)

Ragyás futrinka[szerkesztés]

(Carabus cancellatus, Syn:-)

Az imágó teste alul fekete, felül rezeszöld vagy rézvörös. A szárnyfedőkön hat-hat kiemelkedő borda van, amelyből három-három láncszerű. 18–25 mm hosszú.

Inkább erdőszegélyeken, erdőirtásokon található nagyobb számban. Talajfelszíni aktivitásának két periódusa van.
Az első áprilistól június végéig tart, és ezen időszak a szaporodási aktivitását is lefedi.
A második augusztusban van, de ez rövidebb és kisebb csúcsú az előzőnél. Ekkor találhatók a frissen kibújt állatok.
A nőstény többször rak tojást, egy-egy alkalommal 2–14, egy idényben összesen mintegy 20–60 darabot. Teljes kifejlődése 10–13 hétig tart, ebből 8–10 hét a lárváé.
Az imágók telelnek át, sokszor csoportokban, nem ritkán kidőlt fatörzsekben. Az imágó és a lárva is elsősorban ragadozó.
Minden elérhető és általa legyűrhető zsákmányt elfogyaszt.
Elterjedt és gyakorinak mondható.
Mint minden hazai Carabus faj, Magyarországon ez is védett. Természetvédelmi értéke: 2000 Ft.

Parti homokfutrinka[szerkesztés]

(Cylindera arenaria, Syn:-)

A Parti homokfutrinka a Cicindelinae alcsalád földi bogárfaja, amely Európában mindenütt megtalálható, kivéve Észtországot, Portugáliát, Északnyugat-Európát és különféle európai szigeteket.

Sziki homokfutrinka[szerkesztés]

(Calomera littoralis, Syn:-)
Teste lapított, hossza 10–17 mm. Szárnyfedői rezesen csillogó sötét fakózöldek, szimmetrikusan elhelyezkedő világos foltokkal, alulról kékesszürkén irizáló. Lábai hosszúak, elősegítik a homokfutrinka gyors mozgását, lábfeje öt ízből áll.
A sziki homokfutrinka Dél- és Kelet-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában fordul elő. Kiterjedt élőhelye miatt több alfajra oszlik, egyedül Európában öt ismert. A nyílt, kevés növényzettel borított szikes és sós pusztákat valamint a tengerpartokat kedveli. Elviseli a magas sótartalmú vizeket.
Nappal aktívak, csak akkor jönnek elő búvóhelyükről ha a környezet elegendően felmelegedett. Zavarásra felrepülnek és néhány métert szállva térnek vissza a talajra. Meleg időben jól repülnek, ám alacsony hőmérsékletnél csak szükség esetén kelnek szárnyra. Táplálékául más rovarok és egyéb ízeltlábúak szolgálnak. A nőstény futrinkák a homokba rakják petéiket, a kikelt lárvák kiássák magukat a felszínre. :Lárvái szintén ragadozó életmódot folytatnak.


Magyar Wikipédia:Homokfutrinka fajok

Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokfutrinka fajok témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Homokfutrinka fajok 2011. március 1., 06:34 (CET)

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).