Kertészet/Lepkefélék/Nagy színjátszólepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3682 bájt

Kártevők

Nagy színjátszólepke


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Nagy színjátszólepke]]

Nagy színjátszólepke
([[]], Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:0 000,- Ft. (2016.)


A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az tarkalepkefélék családjához tartozó faj.


Magyar Wikipédia: Nagy színjátszólepke


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú médiaállományokat.

A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

Nagy színjátszólepke

A nagy színjátszólepke Nagy-Britannia déli részétől és Észak-Spanyolországtól kezdve szinte egész Európában, valamint a mérsékelt égövben fekvő ázsiai területektől keletre, Kínáig előfordul. A lepke előnyben részesíti a ritkás ártéri erdőket és a kevert lomberdőket.

Megjelenése

A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 milliméter. A két pár pikkelyes szárny szorosan egymás mögött helyezkedik el. Nyugalmi állapotban a lepke függőlegesen a teste felett tartja őket. A hímnél nem színanyag eredményezi a kékeslila csillogást, hanem a kék fény visszaverődése, valamint a pikkelyek alatt található kicsiny légkamrák is. Ezért ez a csillogás csak meghatározott szögből látható. Feladata a védekezés és az ellenség megtévesztése. E csillogás alatt valójában fekete-barna pigment található a szárnyon. A nőstény szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért kevésbé feltűnő. Testét sűrű, apró sörte borítja, s ez bársonyos külsőt kölcsönöz a lepkének. Teste - akárcsak a többi rovaré - fejre, torra és potrohra tagolódik. A lepke csápjainak végén rendkívül kifinomult érzékelők vannak, amelyekkel szagjeleket fog fel a levegőből. A hernyó szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv.

Hernyó
és a kifejlett lepke

Életmódja

Az állat nappali lepke, többnyire magasan az erdő lombozatában található meg. A hernyó a kecskefűz levelével táplálkozik, míg a kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt. A nagy színjátszólepke, mint kifejlett lepke 2 hónapig él.

Szaporodása

A nőstény júniusban és júliusban többnyire egyesével rakja le a petéit a növényekre. A petéből való kifejlődéstől a bábállapotig 8 hónap telik el. A hernyó a fák kérge alatt alussza át a telet, miközben a színe zöldről barnára változik. Amikor tavasszal táplálkozás céljából visszamászik a levelekre, megint zöld lesz. A bábból 2-3 hét alatt lesz kifejlett lepke.

Rokon fajok

A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a kis színjátszólepke (Apatura ilia). Két másik rokona a nagy nyárfalepke (Limenitis populi) és a kis lonclepke (Limenitis camilla).





Forrás:

Magyar Wikipédia:, Nagy színjátszólepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)