Szinte egész Európában elterjedt faj. Északon élettere Skandináviáig kelet felé az Urálig terjed. Az Alpokban 1600 méterig figyelték meg. A faj előfordul Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, Szíriában, Irakban, Iránban, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kínában, Koreában és Japánban.
lepke: szárny-fesztávolsága: 29–36 mm. Az első szárnyak alapszíne változó, lehet sárgásszürke, barnás szürke vagy vöröses szürke, barnás fekete, viszont a szárnyak rajzolata mindegyiknél nagyjából egyforma a jellegzetes, szinte szabályos vonalak a szárny belső szárnya felé, a szinuszgörbére hasonlító mintázat és a két fekete folt. A hátsó szárnyak egységesen szürkék, kivéve a sárga szegélyt.
pete: félgömb alakú különböző, enyhén hullámos hosszanti vonalakkal
hernyó: kékes zöld, kissé sötétebb hátvonallal.
báb: világosbarna
nemzedék: egy nemzedékes faj, júniustól szeptemberig rajzik.
hernyók tápnövényei: gyilkos hernyóként is ismertek, mert képesek más fajok hernyóit megölni és elfogyasztani.
A hernyók polifágok, a fűz (Salix), a gyertyán(Carpinus), a mogyoró(Corylus avellana), a nyír(Betula), a tölgy(Quercus), bükk(Fagus), a szil(Ulmus), a körte(Pyrus), az alma(Malus), stb fajokon előfordulhatnak.
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935