Kertészet/Lepkefélék/Apolló-lepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2565 bájt

Apolló-lepke


Apolló-lepke

Az apolló-lepke (Parnassius apollo) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Az apolló-lepke Európában és Ázsiában él 2200 méteres tengerszint feletti magasságig. Elterjedési területe Spanyolországtól Oroszország közepéig húzódik. Nyugat-Európában igen ritka.

Megjelenése[szerkesztés]

A lepke szárnyfesztávolsága 5-7 centiméter. Két pár szárnya van, amelyek részben fedik egymást. Feketén vagy szürkén pettyezett, törtfehér szárnyain feltűnő, vörös „szemfoltok” találhatók, amelyeknek a közepe néha sárga. A szárny széle áttetsző. A kis fejen két nagy összetett szem és két hosszú, megvastagodott végű csáp található; utóbbiak szagló- és tapintószervként szolgálnak. A test középső részén találhatók a szárnyak és a szürke vagy krémszínű szőrrel borított lábak. Potrohát sűrű szőr borítja, 11 szelvényre tagolódik, ezekben vannak az emésztő- és szaporodószervek. Három pár lába, a torhoz kapcsolódik, viszonylag rövid és vékony lába van.

Életmódja[szerkesztés]

Az apolló-lepke magashegyi völgyekben és középhegységekben egyaránt előfordul, de csak szigetszerű foltokban, főleg meszes talajokon. A hernyó a varjúháj és a kövirózsa leveleivel táplálkozik. A lepke harmatot és nektárt iszik. Az apolló-lepke kifejlett lepkeként néhány hétig él; júniustól augusztusig repül.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak júliustól szeptemberig tart. Párzás után a lepkék elpusztulnak. A nőstény egyenként vagy csomókban több száz sima, kerek, fehér petét rak a levelekre. A hernyóból báb egy hónap, bábból kifejlett állat két hónap alatt lesz. A fiatal hernyó a petében telel át.






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Apolló-lepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)