Kertészet/Kártevők/Sárga cserebogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3652 bájt

Sárga cserebogár


Májusi cserebogár

A cserebogárformák (Melolonthinae) a rovarok (Insecta) osztályában a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk.

Életmódjuk[szerkesztés]

Növényekkel táplálkozó, zömmel kártékony bogarak. Egyedfejlődésük általában több évig tart. Lárváik a földben élnek; az embrió csak nedves talajban fejlődik ki. A lárva a talajban vízszintesen és függőlegesen is vándorol:

  • a fiatal lárvák humuszevők.
  • az idősebbek polifág gyökérkártevők.

A lárva a gyökeret elrágja, hámozza, gödrös mélyedéseket készít. Rágásával a másodlagosan károsító kórokozóknak is utat nyit.

Az imágók jóval kevesebb tápnövényen élnek, mint a lárvák. Tápnövényük leveleit szabálytalan szélű, karéjozó rágással károsítják. Gradáció idején az elsődleges tápnövényeket tarrá is rághatják.

A talajban lárva vagy imágó alakban telelnek.

Fajok, nemek[szerkesztés]

Magyarországon leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj a májusi cserebogár (Melolontha melolontha).

További, ismert kártevő fajok:

  • Az erdei cserebogár (Melolontha hippocastai) megjelenése és életmódja is nagyon hasonlít a májusi cserebogáréhoz. Főleg a tölgyerdőkkel határos területeken károsít.
  • A kalló cserebogár (Polyphylla fullo) a Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át. Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgó károsítja.
  • A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) is homoktalajokon jellemző. Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
  • A pusztai cserebogár (Anoxia pilosa) is homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdei fenyő.
  • Az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Rhizotrogus aequinoctialis) főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva főleg a szántóföldi növények gyökerein. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át Az imágó nem táplálkozik.
  • A (közönséges) júniusi cserebogár (Amphimallon solstitialis) középkötött és laza talajokon fordul elő. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. Az imágó kártétele minimális
  • A zöld cserebogár (Anomala vitis) főleg homoktalajokon él. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. A lárva polifág gyökérkártevő, az imágó a szőlő, az alma és a napraforgó leveleit rágja.
  • A bundásbogár (Epicometis hirta) lárvája gyökerekkel táplálkozik, kártétele nem jelentős. Az imágó polifág, alapjában virágporevő, de a gyümölcsfélék, a szőlő és a szántóföldi növények virágrészeit is rágja, amivel terméketlenséget okoz.

Az alcsalád nemzetségbe nem sorolt nemei:







Forrás:

Magyar Wikipédia:, Sárga cserebogár, 2011. március 1., 06:30 (CET)