Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szitakötők/Gyakori szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Kertészet/Gyakori szitakötő szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3054 bájt

Kertészet

Gyakori szitakötő


Gyakori szitakötő
Hím gyakori szitakötő
Nőstény
Gyakori szitakötő
(Sympetrum striolatum, Syn: -)
Más neve(i): -


A gyakori szitakötő a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Európától egészen a Távol-Keletig előforduló, elterjedt szitakötőfaj.
A gyakori szitakötő testhossza 38–43 mm. Szemei felül barnák, alul fakókék-fakózöldek. A homlokon közvetlenül a szemeknél fekete sáv látható, amely a szem színváltási zónájáig húzódik. A lábak feketék, keskeny hosszanti sárga csíkokkal. A kifejlett hímek színe piros-narancspiros, mind a potrohon, mind a toron; ez az idős egyedeken barnává sötétül. A tor oldalán két széles halványsárga sáv figyelhető meg. A potroh 8-9. szelvényén oldalt két kis, hosszúkás, fekete folt található.
A nőstények és a fiatal hímek sárgák-sárgásbarnák. A tor halványsárga sávjai a nőstényeken is láthatóak.
Nagyon hasonlít hozzá a szintén nagyon elterjedt közönséges szitakötő (Sympetrum vulgatum), de annak homlokán a fekete sáv a szem alsó, halvány zónájába is beleér és a tor oldala egyöntetűen piros-vörösbarna (ill. halványsárga a nőstényeknél). Összetéveszthető az alföldi szitakötővel (Sympetrum sanguineum) is, ám ott a hím potroha középtájt láthatóan elkarcsúsodik, míg a gyakori szitakötő esetében a potroh többé-kevésbé egyforma szélességű. Az alföldi szitakötő lábai teljesen feketék és a hím színe és mélyebb piros.
Európától Közép-Ázsián keresztül egészen Kelet-Szibériáig és Japánig előfordul. Európában Észak-Skandinávia kivételével mindenütt honos és előfordul a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékén is. Magyarországon az egész országban megtalálható, közönséges szitakötőfaj.
Lárvája sekély, gyorsan átmelegedő, kisebb tavakban, holtágakban fordul elő. Júniusban kezdenek átalakulni imágókká, amelyek igen sokáig, októberig, vagy meleg őszökön novemberig is repülnek. A víztől távolabb is megtalálhatóak (különösen a nőstények), és csak párzáskor térnek vissza. A párzás ún. tandem formációban történik, majd kb. húsz perccel utána a nőstény a vízbe, vagy a vízparti nedves iszapba lerakja néhány száz, egyenként körülbelül fél milliméter hosszú petéjét. A lárvák 3-4 hónap alatt fejlődnek imágóvá, meleg vidékeken évi két generáció is felnőhet.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Gyakori szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyakori szitakötő témájú médiaállományokat.