Kertészet/Gyümölcsrothadást okozó gombák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 10900 bájt

Kertészet

Gyümölcsrothadást okozó gombák


Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők




A kertek gyümölcsfáinak és zöldségféléinek növekedését, gyümölcsérlelését sokféle kártevő veszélyeztetheti. Közülük a legtöbb kárt a gombák és a rovarok okozzák. Általában közvetlenül a termést támadják meg, de károsíthatják a növény más részeit is. Ezzel terméscsökkenést okoznak. Az ellenük való védekezés nagy szaktudást igényel.

Kertészet/Gombabetegségek/Gyümölcsrothadást okozó gombák

Peronoszpóra[szerkesztés]

Peronoszpóra

Vírusos betegségek[szerkesztés]

Elhalást okozó baktériumok[szerkesztés]

Golyvásodást okozó baktériumok[szerkesztés]

(Agrobacterium tumefaciens)

A szőlő gyökerén, majd a tőke többéves részein karfiolszerű daganatok keletkeznek. A tőke egyes részei - akár az egész tőke is - fokozatosan leromlik, majd elpusztul.

Védekezés[szerkesztés]

Védekezni csak egészséges szaporítóanyagok beszerzésével lehet, átmeneti tüneti kezelést jelent a beteg részek eltávolítása, majd Cerezán 0,5%-os ecsetelése.

Foltosodást okozó baktériumok[szerkesztés]

Gombás betegségek[szerkesztés]

A legtöbb gombafaj beltéri termesztése sterilizált vagy pasztörizált táptalajt igényel, mivel benti körülmények között könnyen elszaporodhatnak a nem kívánt gombafajok is, például a különböző penészfajták. Ha egy idegen faj is bekerül valahogy a táptalajba (süteménybe), ott optimális körülményeket találva, és versenytársak hiányában, könnyen elhatalmasodhat a termeszteni kívánt gombafajtán.
Mivel sok agresszívan terjedő penészgomba és baktériumfajta optimális életkörülményei megegyeznek a termesztett gombákéval, ez gyakran és könnyen megtörténhet.

Lisztharmat[szerkesztés]

Levélfodrosodás[szerkesztés]

Levélfoltosodás[szerkesztés]

Mikoszferállás és szeptóriás levélfoltosság[szerkesztés]

Gnomóniás levélfoltosság[szerkesztés]

Fabreás levélfoltosság[szerkesztés]

Pszeudopezizás levélfoltosság[szerkesztés]

Cilindrospóriumos levélfoltosság[szerkesztés]

Polisztigmás levélfoltosság[szerkesztés]

Klaszterospóriumos levélfoltosság[szerkesztés]

Egyéb levélfoltosságok[szerkesztés]

Varasodás[szerkesztés]

Vesszőfoltosságot okozó gombák[szerkesztés]

Rozsdagombák[szerkesztés]

Ágelhalást okozó gombák[szerkesztés]

Gyümölcsrothadást okozó gombák[szerkesztés]

Moníliás betegségek[szerkesztés]

Monília[szerkesztés]

A monília virágfertőző (illetve sebfertőző) kórokozó, ezért rügyfakadás illetve virágzás időszaka között kell védekezni ellene vegyszeresen. Amikor érik a gyümölcs, akkor egészségügyi okokból sem szabad permetezni.

Cseresznye és meggy glomerellás gyümölcsrothadás[szerkesztés]

Fakórothadás[szerkesztés]

Szürke rothadás[szerkesztés]

Rovarok[szerkesztés]

A kerteket kártevői lehetnek még rovarok. Ilyen a:

Szipókás rovarok[szerkesztés]

Recés levélpoloska[szerkesztés]

Levélbolhák[szerkesztés]

Levéltetvek[szerkesztés]

Vértetű[szerkesztés]

Amerikából behurcolt kártevő rovar, legjelentősebb almakártevők egyike. Az alma hajtásán, vesszőjén és a gyökerén egyaránt károsít. A vértetvek testét fehér, vattaszerű, viaszos váladék takarja és ez jól látható a károsított növényrészeken is.
A megtámadott növényen, a szívogatás helyén, a vértetű nyálának hatására térfogatnövekedés alakul ki.
A föld feletti részeken a kártétel látványosabb, viszont a gyökereken jelentkezett kártétel jelentősebb. A gyökereken áttelelő népesség egy része tavasszal zöldbimbós állapottól a fa koronájába vándorol. Ekkor még viaszváladék nem fedi a testüket. Későbbiekben a törzsön sérülések mentén, vízhajtásokon, de új hajtásokon is kialakulnak vértetű kolóniák. A vértetűk testnedve piros színű, innét kapta nevét. Évente több nemzedékük van.

Szőlőgyökértetű[szerkesztés]

Más néven szőlőtetű vagy filoxéra. Észak-Amerikából behurcolt tetű. Kinézetre a levéltetvekhez hasonló felépítésű. Szőlőgyökereken telepszik meg, meggátolja a szőlőtőkék növekedését, orsó alakú daganatot okozva és gombásodást előidézve, sok esetben ki is irtja a szőlőnövényt.

Kaliforniai pajzstetű[szerkesztés]

Egyéb pajzstetvek[szerkesztés]

Bogarak[szerkesztés]

Díszbogarak[szerkesztés]

Legtöbbször az elhanyagolt faállományú kertekben, vagy azok közelében találhatók nagyobb számban. A bronzbogarak fémfényűek, míg a fekete díszbogarak, fehér foltokkal tarkítottak.

Kétféle kártétele van:

a növény zöld részeit megrágják, majd
a gyökértörzsben, a gyökérnyaki részben kanyargós járatokat készítenek, itt fejlődnek ki a lárváik. : Ez utóbbi kártételük a koronarész pusztulását is okozhatja.

Cserebogár[szerkesztés]

Valamennyi gyümölcstermő és szántóföldi növényt károsítja, de nem csak a bogár, (levélrágás), hanem annak a föld alatt több évig fejlődő lárvája is károsít. Megrágja vagy kiodvasítja a főgyökereket, a gyökértörzset, ami a fa, szőlőtőke, málna, vagy az eper (szamóca), részleges, vagy teljes pusztulásához is vezethet.
Mechanikai védekezéssel lehet gyéríteni, a bogarakat (a reggeli órákban lerázni a dermedt bogarakat), valamin talajmunkáknál összeszedni a pajorokat (mindkét esetben a baromfiaknak kedvenc csemegéje), elpusztítani, elégetni azokat. Megelőzés érdekében a telepítés előtt fertőtleníteni kell a talajt, növényvédő szerekkel a rajzás évében a legcélszerűbb védekezni.

Málnabogár[szerkesztés]

(Byturus tomentosus)

Főként málnán és szedren károsít, az előbbinél gyakrabban fordul elő, szintén kanyargós járatokat rág a szeder, vagy málnavesszőn, azon sima felületű megvastagodások keletkeznek és a vessző-, és a termés pusztulását okozzák.
A kis málnabogárnak évente egy nemzedéke fejlődik. Imágó alakban telel át a talajban, a málnatövek alatt. Tojásait a málna virágába helyezi. A kikelő lárvák károsítják a termést. Az érési ciklusban a bogár és lárvája is károsít. Belerág a bimbóba, amely elpusztul, vagy féloldalasan fejlődik, a lárva a virágrészeket rágja meg, összefurkálja a termést, így elősegíti a szürkerothadás (botrítisz) kialakulását, megtelepedését.

Kendermagbogár[szerkesztés]

A homoki szőlők és fák kártevője, kiodvasítja a rügyeket, széttúrja a rügypikkelyeket. Kora tavasszal vegyszeres permetezéssel védekeznek a kártétele ellen.

Vincellérbogarak[szerkesztés]

Több fajtája a mezőgazdaság kártevője, de némelyek, mint pl.: a barázdáshátú-, a kalló, vagy a hamvas vincellérbogár megjelenik a gyümölcsösökben, vagy szőlő ültetvényeken. A lárvák a fiatal fák, és a szőlő gyökérzetében tesznek kárt, míg a bogarak ezek levélzetében károsítanak.
A kiskertekben a kis és a nagy vincellérbogár lárvái a szamóca, málna és a szőlő gyökereit rágják meg, a gyökértörzs kirágásával a növény pusztulását okozzák. A bogarak a levélzeten okoznak jelentős kár.
A lárvák kártételét, tavasszal talajfertőtlenítő szerekkel, a bogarakat - tömeges előfordulás esetén, (június hónapban) vegyszeres porzással előzik meg.

Levélbarkók[szerkesztés]

Több fajuk közül a gyümölcsösökben a közönséges-, a gyümölcsfa-, az ezüstös-, és a nyárfabarkók, a levelek megrágásával igen nagy pusztítás végeznek. Tömeges előfordulásukkor vegyszeres védekezés ajánlott.

Eszelények[szerkesztés]

  1. A szamóca-eszelény a virágkocsányt furkálja meg, ennek következtében a rajta fejlődő valamennyi virág és bimbó elpusztul.

Mogyoróormányos[szerkesztés]

Bimbólukasztók[szerkesztés]

Lepkék[szerkesztés]

Lombrágók[szerkesztés]

Aknázó molyok[szerkesztés]

Almamoly[szerkesztés]

(Cydia pomonella avagy Laspeyresia pomonella avagy Carpocapsa pomonella)

Almamoly a kertekben lévő almafákat támadja meg.
Az almafa termésébe befúrja magát, s ott lerakja petéit. Majd később a petéből lárva(hernyó)lesz, a lárva bebábozódik majd később a bábból kifejlett lepke lesz.
Ugyan ez van a szilvamolynál és a káposztalepkénél is.

Amerikai fehér szövőlepke[szerkesztés]

Araszolólepkék[szerkesztés]

Bagolylepkék[szerkesztés]

Barackmoly[szerkesztés]

(Anarsia lineatella)

Farontó lepkék[szerkesztés]

(Cossidae)

Keleti gyümölcsmoly[szerkesztés]

(Grapholita molesta = Aspila molesta)

Kéregmoly[szerkesztés]

(Enarmonia formosana)

Kormos pille[szerkesztés]

Körtemoly[szerkesztés]

(Cydia pyrivora avagy Laspeyresia pyrivora)

Sodrómolyok[szerkesztés]

Szilvamoly[szerkesztés]

(Grapholita funebrana = Aspila funebrana)

Szőlőmolyok[szerkesztés]

Pókhálós molyok[szerkesztés]

Üvegszárnyú lepkék[szerkesztés]

(Sesiidae)

Kétszárnyúak[szerkesztés]

Cseresznyelégy[szerkesztés]

(Rhagoletis cerasi)

Málna-vesszőszúnyog[szerkesztés]

Málna-gubacsszúnyog[szerkesztés]

Hártyásszárnyúak[szerkesztés]

Gyümölcsdarazsak[szerkesztés]

Levéldarazsak[szerkesztés]

Szövődarazsak[szerkesztés]

Hajtáshervasztó darázs[szerkesztés]

Atkák[szerkesztés]

Szamócaatkák[szerkesztés]

Takácsatkák[szerkesztés]

(Tetranychidae)

Levélatkák[szerkesztés]

(Phyllocoptinae)

Gubacsatkák[szerkesztés]

(Eriophyidae)

Csigák[szerkesztés]

Emlősök[szerkesztés]

Mezei pocok[szerkesztés]

Mezei nyúl[szerkesztés]

Őz, Szarvas[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]