Kertészet/Gyümölcsrothadást okozó gombák
Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
- A kertek gyümölcsfáinak és zöldségféléinek növekedését, gyümölcsérlelését sokféle kártevő veszélyeztetheti. Közülük a legtöbb kárt a gombák és a rovarok okozzák. Általában közvetlenül a termést támadják meg, de károsíthatják a növény más részeit is. Ezzel terméscsökkenést okoznak. Az ellenük való védekezés nagy szaktudást igényel.
Kertészet/Gombabetegségek/Gyümölcsrothadást okozó gombák
Peronoszpóra[szerkesztés]
Vírusos betegségek[szerkesztés]
Elhalást okozó baktériumok[szerkesztés]
Golyvásodást okozó baktériumok[szerkesztés]
(Agrobacterium tumefaciens)
- A szőlő gyökerén, majd a tőke többéves részein karfiolszerű daganatok keletkeznek. A tőke egyes részei - akár az egész tőke is - fokozatosan leromlik, majd elpusztul.
Védekezés[szerkesztés]
- Védekezni csak egészséges szaporítóanyagok beszerzésével lehet, átmeneti tüneti kezelést jelent a beteg részek eltávolítása, majd Cerezán 0,5%-os ecsetelése.
Foltosodást okozó baktériumok[szerkesztés]
Gombás betegségek[szerkesztés]
- A legtöbb gombafaj beltéri termesztése sterilizált vagy pasztörizált táptalajt igényel, mivel benti körülmények között könnyen elszaporodhatnak a nem kívánt gombafajok is, például a különböző penészfajták. Ha egy idegen faj is bekerül valahogy a táptalajba (süteménybe), ott optimális körülményeket találva, és versenytársak hiányában, könnyen elhatalmasodhat a termeszteni kívánt gombafajtán.
- Mivel sok agresszívan terjedő penészgomba és baktériumfajta optimális életkörülményei megegyeznek a termesztett gombákéval, ez gyakran és könnyen megtörténhet.
Lisztharmat[szerkesztés]
Levélfodrosodás[szerkesztés]
Levélfoltosodás[szerkesztés]
Mikoszferállás és szeptóriás levélfoltosság[szerkesztés]
Gnomóniás levélfoltosság[szerkesztés]
Fabreás levélfoltosság[szerkesztés]
Pszeudopezizás levélfoltosság[szerkesztés]
Cilindrospóriumos levélfoltosság[szerkesztés]
Polisztigmás levélfoltosság[szerkesztés]
Klaszterospóriumos levélfoltosság[szerkesztés]
Egyéb levélfoltosságok[szerkesztés]
Varasodás[szerkesztés]
Vesszőfoltosságot okozó gombák[szerkesztés]
Rozsdagombák[szerkesztés]
Ágelhalást okozó gombák[szerkesztés]
Gyümölcsrothadást okozó gombák[szerkesztés]
Moníliás betegségek[szerkesztés]
Monília[szerkesztés]
A monília virágfertőző (illetve sebfertőző) kórokozó, ezért rügyfakadás illetve virágzás időszaka között kell védekezni ellene vegyszeresen. Amikor érik a gyümölcs, akkor egészségügyi okokból sem szabad permetezni.
Cseresznye és meggy glomerellás gyümölcsrothadás[szerkesztés]
Fakórothadás[szerkesztés]
Szürke rothadás[szerkesztés]
Rovarok[szerkesztés]
A kerteket kártevői lehetnek még rovarok. Ilyen a:
Szipókás rovarok[szerkesztés]
Recés levélpoloska[szerkesztés]
Levélbolhák[szerkesztés]
Levéltetvek[szerkesztés]
Vértetű[szerkesztés]
- Amerikából behurcolt kártevő rovar, legjelentősebb almakártevők egyike. Az alma hajtásán, vesszőjén és a gyökerén egyaránt károsít. A vértetvek testét fehér, vattaszerű, viaszos váladék takarja és ez jól látható a károsított növényrészeken is.
- A megtámadott növényen, a szívogatás helyén, a vértetű nyálának hatására térfogatnövekedés alakul ki.
- A föld feletti részeken a kártétel látványosabb, viszont a gyökereken jelentkezett kártétel jelentősebb. A gyökereken áttelelő népesség egy része tavasszal zöldbimbós állapottól a fa koronájába vándorol. Ekkor még viaszváladék nem fedi a testüket. Későbbiekben a törzsön sérülések mentén, vízhajtásokon, de új hajtásokon is kialakulnak vértetű kolóniák. A vértetűk testnedve piros színű, innét kapta nevét. Évente több nemzedékük van.
Szőlőgyökértetű[szerkesztés]
- Más néven szőlőtetű vagy filoxéra. Észak-Amerikából behurcolt tetű. Kinézetre a levéltetvekhez hasonló felépítésű. Szőlőgyökereken telepszik meg, meggátolja a szőlőtőkék növekedését, orsó alakú daganatot okozva és gombásodást előidézve, sok esetben ki is irtja a szőlőnövényt.
Kaliforniai pajzstetű[szerkesztés]
Egyéb pajzstetvek[szerkesztés]
Bogarak[szerkesztés]
Díszbogarak[szerkesztés]
- Legtöbbször az elhanyagolt faállományú kertekben, vagy azok közelében találhatók nagyobb számban. A bronzbogarak fémfényűek, míg a fekete díszbogarak, fehér foltokkal tarkítottak.
Kétféle kártétele van:
- a növény zöld részeit megrágják, majd
- a gyökértörzsben, a gyökérnyaki részben kanyargós járatokat készítenek, itt fejlődnek ki a lárváik. : Ez utóbbi kártételük a koronarész pusztulását is okozhatja.
Cserebogár[szerkesztés]
- Valamennyi gyümölcstermő és szántóföldi növényt károsítja, de nem csak a bogár, (levélrágás), hanem annak a föld alatt több évig fejlődő lárvája is károsít. Megrágja vagy kiodvasítja a főgyökereket, a gyökértörzset, ami a fa, szőlőtőke, málna, vagy az eper (szamóca), részleges, vagy teljes pusztulásához is vezethet.
- Mechanikai védekezéssel lehet gyéríteni, a bogarakat (a reggeli órákban lerázni a dermedt bogarakat), valamin talajmunkáknál összeszedni a pajorokat (mindkét esetben a baromfiaknak kedvenc csemegéje), elpusztítani, elégetni azokat. Megelőzés érdekében a telepítés előtt fertőtleníteni kell a talajt, növényvédő szerekkel a rajzás évében a legcélszerűbb védekezni.
Málnabogár[szerkesztés]
(Byturus tomentosus)
- Főként málnán és szedren károsít, az előbbinél gyakrabban fordul elő, szintén kanyargós járatokat rág a szeder, vagy málnavesszőn, azon sima felületű megvastagodások keletkeznek és a vessző-, és a termés pusztulását okozzák.
- A kis málnabogárnak évente egy nemzedéke fejlődik. Imágó alakban telel át a talajban, a málnatövek alatt. Tojásait a málna virágába helyezi. A kikelő lárvák károsítják a termést. Az érési ciklusban a bogár és lárvája is károsít. Belerág a bimbóba, amely elpusztul, vagy féloldalasan fejlődik, a lárva a virágrészeket rágja meg, összefurkálja a termést, így elősegíti a szürkerothadás (botrítisz) kialakulását, megtelepedését.
Kendermagbogár[szerkesztés]
- A homoki szőlők és fák kártevője, kiodvasítja a rügyeket, széttúrja a rügypikkelyeket. Kora tavasszal vegyszeres permetezéssel védekeznek a kártétele ellen.
Vincellérbogarak[szerkesztés]
- Több fajtája a mezőgazdaság kártevője, de némelyek, mint pl.: a barázdáshátú-, a kalló, vagy a hamvas vincellérbogár megjelenik a gyümölcsösökben, vagy szőlő ültetvényeken. A lárvák a fiatal fák, és a szőlő gyökérzetében tesznek kárt, míg a bogarak ezek levélzetében károsítanak.
- A kiskertekben a kis és a nagy vincellérbogár lárvái a szamóca, málna és a szőlő gyökereit rágják meg, a gyökértörzs kirágásával a növény pusztulását okozzák. A bogarak a levélzeten okoznak jelentős kár.
- A lárvák kártételét, tavasszal talajfertőtlenítő szerekkel, a bogarakat - tömeges előfordulás esetén, (június hónapban) vegyszeres porzással előzik meg.
Levélbarkók[szerkesztés]
- Több fajuk közül a gyümölcsösökben a közönséges-, a gyümölcsfa-, az ezüstös-, és a nyárfabarkók, a levelek megrágásával igen nagy pusztítás végeznek. Tömeges előfordulásukkor vegyszeres védekezés ajánlott.
Eszelények[szerkesztés]
- A szamóca-eszelény a virágkocsányt furkálja meg, ennek következtében a rajta fejlődő valamennyi virág és bimbó elpusztul.
Mogyoróormányos[szerkesztés]
Bimbólukasztók[szerkesztés]
Lepkék[szerkesztés]
Lombrágók[szerkesztés]
Aknázó molyok[szerkesztés]
Almamoly[szerkesztés]
(Cydia pomonella avagy Laspeyresia pomonella avagy Carpocapsa pomonella)
- Almamoly a kertekben lévő almafákat támadja meg.
- Az almafa termésébe befúrja magát, s ott lerakja petéit. Majd később a petéből lárva(hernyó)lesz, a lárva bebábozódik majd később a bábból kifejlett lepke lesz.
- Ugyan ez van a szilvamolynál és a káposztalepkénél is.
Amerikai fehér szövőlepke[szerkesztés]
Araszolólepkék[szerkesztés]
Bagolylepkék[szerkesztés]
Barackmoly[szerkesztés]
(Anarsia lineatella)
Farontó lepkék[szerkesztés]
(Cossidae)
Keleti gyümölcsmoly[szerkesztés]
(Grapholita molesta = Aspila molesta)
Kéregmoly[szerkesztés]
(Enarmonia formosana)
Kormos pille[szerkesztés]
Körtemoly[szerkesztés]
(Cydia pyrivora avagy Laspeyresia pyrivora)
Sodrómolyok[szerkesztés]
Szilvamoly[szerkesztés]
(Grapholita funebrana = Aspila funebrana)
Szőlőmolyok[szerkesztés]
Pókhálós molyok[szerkesztés]
Üvegszárnyú lepkék[szerkesztés]
(Sesiidae)
Kétszárnyúak[szerkesztés]
Cseresznyelégy[szerkesztés]
(Rhagoletis cerasi)
Málna-vesszőszúnyog[szerkesztés]
Málna-gubacsszúnyog[szerkesztés]
Hártyásszárnyúak[szerkesztés]
Gyümölcsdarazsak[szerkesztés]
Levéldarazsak[szerkesztés]
Szövődarazsak[szerkesztés]
Hajtáshervasztó darázs[szerkesztés]
Atkák[szerkesztés]
Szamócaatkák[szerkesztés]
Takácsatkák[szerkesztés]
(Tetranychidae)
Levélatkák[szerkesztés]
(Phyllocoptinae)
Gubacsatkák[szerkesztés]
(Eriophyidae)