Címerhatározó/Kölesd címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Kölesd címere szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kölesd címerével foglalkozik.


A település „Kölesd Wárossa,” feliratú pecsétjének lenyomata 1801-ből
A„Kölesd m. város Petsettye” feliratú pecsétlenyomat egy 1836. évi iratról (Hegedűs-gyűjtemény)
Az Apponyi grófok kölesdi uradalmának pecsétlenyomata 1836-ból (Hegedűs-gyűjtemény)

Kölesd címere.jpg

Kölesd község

(Tolna megye)

A községi címer formája a hagyományos középkori címerpajzs, amelyben megjelenik a község összes jellemző jelképe a község első eredeti pecsétjében foglaltak szerint:

- a három felekezet miatt egy jelképes jelzés nélküli templomrajz

- a dombok

- a patak

- a szőlő és a búzakéve.

A címerpajzsot egy arany keret foglalja össze.

Kölesd község Tolna megyében a Sió és Sárvíz mellett Szekszárd és Paks városoktól egyaránt 25 km-re fekszik. A falut körülölelő dombok kiváló bortermő vidéket jelentenek, a sok zöld és háborítatlan csend felüdülést jelent az idelátogatók számára.

Kölesd Árpád kori település, jelentős közlekedési csomópont és vámos hely volt. 1722 és 1732 között mezővárosként volt számon tartva.

A többségében református lakta település a mohácsi csata után elnéptelenedik, a kölesdi ezüstkincslelet is a magyarok Mohács utáni menekülésére utal. A török idők után lakatlannak ismert község első betelepülői rácok lehettek, Rákóczi szabadságharca idején híres csata székhelye Kölesd, 1708-ban itt vezette győzelemre seregét Béri Balogh Ádám. A XVIII. században több hullámban történt betelepülés. A falu fejlődése olyannyira felgyorsult, hogy 1778-ban a megyegyűlésen még megye-székhellyé jelölése is szóba került.

A lakónépesség 1836-ban 1652 fő a csatolt településekkel együtt.

A község népessége 1941-ben volt a legmagasabb 2557 fő, azóta egyenletes csökkenést mutat (1999-ben 1640 fő). 1946-ban az Alföldről érkeztek új lakók a kitelepített németajkúak helyére.

Borjád településen található a Petőfi-méhes, itt íródott Petőfi Sándor több híres verse, ugyanitt látható Tolna megye egyetlen ipari műemléke a söréttorony.

Kölesden a Kismegyeháza az evangélikus és a református templom műemlék jellegű épületek. A Kismegyeháza ma Kultúrházként, Borok házaként és Teleházként funkcionál. Hamarosan nyílik az önkormányzat szervezésében egy mai magyar képzőművészek alkotásait tartalmazó állandó képtár.

Kölesd jó bortermőhelyi adottságokkal rendelkezik, fehér és vörösborairól híres, a Tolnai Borvidék központja. 1997-től kezdve kerül megrendezésre a Szent István ünnepéhez kötődő borünnep, ami szórakoztató programjaival többszáz vidéki látogatót is vonz.

Az önkormányzatnak szembe kell nézni a kistelepüléseket jellemző problémákkal (munkanélküliség, beruházások csekély száma). Lehetősége-ihez mérten kezdeményezéseivel a falusi turizmus megteremtését kívánja elérni és kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket a falu kedvező fekvése és természeti adottságai hordoznak.[1]

  • Irodalom:

GLÓSZ JÓZSEF: Kölesd. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[2]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

[5]

Lásd még: