Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Kullancsok/Közönséges kullancs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Ixodes ricinus szócikkből átirányítva)

Állatok

Közönséges kullancs


Közönséges kullancs
a jóllakott kullancs
Elterjedési területe
Közönséges kullancs
(Ixodes ricinus, Syn: -)
Más neve(i): -


A közönséges kullancs a rovarok osztályában, azon belül a pókszabásúak rendjébe a kullancsok családjába tartozó faj.
A Lyme-kór és a kullancsencephalitis nevű betegségek legfőbb terjesztője. Az Ixodes kullancsnem típusfaja.
A közönséges kullancs Európa-szerte megtalálható, még Izlandon is. A legdélibb állományai Észak-Afrikában és a Közel-Keleten vannak, míg legkeletebbi élőhelye Oroszország nyugati felén található. Elterjedésének északi határát az időjárás határozza meg, mivel az utóbbi években enyhe telek voltak, a közönséges kullancs egyre nagyobb területeket foglalt el Skandináviából. Az előfordulási területén főleg az erdőket és a fenyéreseket választja élőhelyül. A nedves élőhelyeket kedveli, emiatt a Földközi-tenger térségében, főleg a száraz nyarakon ritkán található meg.
Ennek a kullancsfajnak akár a többi Ixodes-fajnak nincsenek szemei. Tapogatólábai inkább hosszúak, mint vastagok. A végbélnyílás fölött kis kinövés van.[6] A háti részét, a hímnél teljes egészében, a nősténynél és fiatalnál részben, kemény pajzs védi. A Brit-szigetek három faja (Ixodes canisuga, Ixodes trianguliceps) közül a közönséges kullancs a legnagyobb méretű. A kifejlett hím 2,4-2,8 milliméter, míg az éhes fiatal 1,3-1,5 milliméter hosszú. Az éhes nőstény 3-3,6 milliméteres, míg a jóllakott nőstény akár 11 milliméteresre is kitágulhat.
A közönséges kullancs az emlősök, madarak és hüllők vérével táplálkozik. Táplálkozás közben a benne élősködő baktériumokat és vírusokat átadhatja áldozatainak.
A kifejlődés általában 2-3 évig tart, de nehéz körülmények között akár 6 évig is eltarthat. A kullancs kifejlődéséhez három különböző típusú gazdaállat kell. A felnőtt példány körülbelül 6-13 napon keresztül juhokon, szarvasmarhákon, szarvasféléken, kutyákon, lovakon és embereken élősködik; ezután pedig leesik a földre. A jól táplált nőstény több ezer petét is lerak, ezután elpusztul. A frissen kikelt lárva aktívan keresi a gazdaállatát, amely általában sün vagy cickány lehet, de ezek hiányában megelégszik a rágcsálókkal, nyulakkal, madarakkal, hüllőkkel vagy denevérekkel is. 3-5 napi táplálkozás után leesnek a földre és vedlenek. Vedlés után felmásznak egy fűszálra vagy egy ágra és megvárják a következő gazdát. Ha az áldozat nem jön túl hamar és száraz az idő, akkor a fiatal kullancs kénytelen visszamászni a nedves talajra. A nimfák kis és közepes méretű emlősök vérével táplálkoznak.

Az általa terjesztett kórokozók

A közönséges kullancs többek mellett, főleg a Lyme-kórért és a kullancs encephalitis nevű betegségekért felelős. A következő baktériumokat, vírusokat és egyéb kórokozókat terjeszti: Borrelia burgdorferi, Borrelia afzeli, Borrelia garnii, Babesia divergens, Babesia bovis, Babesia ovis, Staphylococcus aureus, Anaplasma marginale, Anaplasma phagocytophila, Coxiella burnetii és Rickettsia conorii.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Közönséges kullancs
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kullancs témájú médiaállományokat.