Gomba/Nem ehető gombák/Borostásszélű tejelőgomba
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
- (Lactarius resimus, Syn: -)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!
Kalap: 6-15 cm átmérőjű, lapos, a közepén benyomott, a pereme aláhajló, később tölcséresedő, tapadós felületű, a szélén bolyhos-szőrös, nem vagy csak a pereménél ± zónázott, fehéres, krémsárgás színű.
Lemezek: a tönkre lefutók, sűrűn állók, krémszínűek, enyhe rózsás árnyalattal, nyomásra sárgulnak.
Tönk: 4-6 x 1,5-3 cm, hengeres, a lemezek alatt gyűrött felületű, a tövénél elvékonyodó, fehér színű, sárgásán foltosodó.
Hús: merev, pattanva törő, fehér színű, de lassan megsárguló, szaga gyengén gyümölcsszerű, tejnedve fehér, a levegővel való érintkezés során citromsárgára színeződő, csípős-kesernyés ízű.
- Mikroszkópos jellemzők: spóra 6,8-8,5 x 5,6-6,5 µm, nyújtottan elliptikus, finoman hálózatosan bordázott.
- Bazídium 35-50 x 9-12 µm, hengeres vagy bunkós, 4-spórás.
- Pleuromakrocisztida 40-70 x 7-9 µm, ritka, kissé hegyesedő, alakja a hengerestől az orsó alakúig változik.
- Pleuropszeudocisztida nem gyakori, 3-5 µm átmérőjű, felül tompa. A lemez éle steril. Keilomakrocisztidia ritka.
- A marginális sejtek 12-45 x 5-9 µm-esek, bunkósak, hengeresek, vagy palack alakúak, néha görbültek.
- Pileipellisz ixokutisz jellegű, legfeljebb 350(-400) µm vastagságú, vékonyfalú, sűrűn összefonódó, esetenként összezsugorodó, 3-6 µm átmérőjű hialin hifákból áll. Sztipitipellisz ixocutisz jellegű.
- Előfordulás: savanyú talajon terem nyírek (Betula spp.) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) alatt, ősszel. Európában főleg északi elterjedésű faj, ezért hazánkban nagyon ritka és fokozott védelemre javasolt, eltűnéssel vagy kihalással fenyegetett faj.
Megjegyzés: az MTM Növénytárában található két publikált herbáriumi anyag az 1950-60-as évekből származik az ország északkeleti, valamint középső részéről. Valószínűleg csak nagyon ritkán hoz termőtestet, a hazai klímához viszonyítva szélsőségesen csapadékos és egyidejűleg hűvös, északias időjárás esetén.
Hasonló fajok
[szerkesztés]- -
 | Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
[szerkesztés]- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Borostásszélű tejelőgomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány
