Gomba/Gyógygombák/A gombák gyógyhatása

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

A gombák gyógyhatása


Ízletes vargánya
Téli fülőke
Pecsétviaszgomba
Késői laskagomba
Óriás pöfeteg
Ízletes vargánya
Barna gyűrűstinóru
Aranypenész
A gombák gyógyhatása
A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetű táplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem a fehérjeforrásainkat. A gomba legfőbb szerepe a táplálkozásunkban elsősorban az, hogy az ételek ízletességét fokozza, kiváló ízesítő hatásán kívül a legváltozatosabban elkészíthető zöldségféle.
Az általánosan "kalapos gombák"-ként ismert bazídiumos gombák csoportjában, olyan új hatóanyagokat fedeztek fel, amelyek gyógyászati alkalmazása nagy jelentőségű. Ezek a hatóanyagok korunkban jelentős betegségek gyógyításában hoztak átütő sikert, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a különböző daganatos megbetegedések és az AIDS.
A klinikai vizsgálatok sok esetben bizonyították egyes, a népi gyógyászatban már régen használt gombák gyógyhatását. Ezek közül a gombák közül talán a legfontosabb a shii-take (Lentinula edodes), amelyet már a Ming-dinasztia idejében, mint "életelixírt" tartottak számon a kínai orvosok. Újabban Észak-Amerikában és Európában is megkezdték termesztését.
Ma már Magyarországon is foglalkoznak shii-take termesztéssel, elsősorban exportcélokra. Ennek a gombának a vérlipidszint-csökkentő hatását a hatvanas években fedezték fel japán kutatók. Bebizonyították, hogy az 5%-nyi shii-take gombával kiegészített étrend 24—45%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint a triglicerid- és foszfolipidszintet. Mivel a magas vérzsírszint egyike a jóléti államokban népbetegségnek számító érrendszeri megbetegedések legfontosabb rizikófaktorainak, a felfedezés óriási jelentőségű.
A gomba koleszterinszint-csökkentő hatóanyaga, az eritadenin (más néven lentizin, vagy lentinacin) kémiailag 2(R),3(R)-dihidroxi-4-(9-adenil)-vajsav.
Hasonló hatású anyagokat tartalmaz sok más gomba is, például a késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) a téli fülőke (Flammulina velutipes), sőt egyes nem ehető gombák is, mint például a bükkfatapló (Fomes fomentarius). A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, és májvédő hatásáért lanosztán típusú triterpénjei, a ganoderánsavak felelősek.
Egyes gombáknak jelentős vérnyomáscsökkentő hatásuk is van, mint például a már említett pecsétviaszgombának, vagy a bokrosgombának| (Grifola frondosa). Az érrendszeri betegségek gyógyításában alkalmazzák egyes gombák véralvadásgátló hatását is. A téli fülőke trombolitikus hatású proteázai immobilizált formában a műerek falába beépítve érpótló műtéteknél gátolják a vérrögök képződését.
Egyes gombáknak vércukorszint-csökkentő hatásuk is van. A gyapjas tintagombát| (Coprinus comatus), sikerrel próbálták ki cukorbetegség| kezelésére.
A nagygombák gyógyászati alkalmazásának legfontosabb és legújabb eredményei a daganatos betegségek elleni küzdelemben születtek. Már az ötvenes években ismertették az óriás pöfeteg (Calvatia gigantea) hatóanyagának, a calvacinnak vírus- és tumorgátló hatását.
Nagyon sok gombafaj bizonyult aktívnak influenzavírusok, polyomielitis (gerincvelő-gyulladás) és ECHO-vírusok ellen az ehető gombák között is, mint például az ízletes vargánya (Boletus edulis) vagy a barna gyűrűstinóru (Suillus luteus).
Hasonlóan hatnak egyes taplógombák vizes kivonatai, főzetei is. A rákellenes hatást elsősorban azok a 20-500 ezres mólsúlyú, 1,3 és 1,6 kötésű, béta-D-glukánokból álló gomba poliszacharidok idézik elő, amelyek a szervezet immunreakcióit erősítik. Hatásukra nő a T-limfociták és a T-helper (segítő) sejtek száma, valamint az interferontermelés. Az immunstimulánsok hatására a szervezet, hatásosan pusztítja a vírusokat és a rákos sejteket.
Az immunstimuláns hatású gombák között is elsőrendű helyet foglal el a shii-take. Legfontosabb hatóanyaga, a lentinán nevű poliszacharid, egyike a leghatásosabb rákellenes vegyületeknek. A lentinán jelentősen megnövelte a hepatomás (májsejtrákos) egerek túlélését. A humán rákterápiában gyomor-, végbél-, tüdőrák, valamint hepatomák, fibroszarkómák és leukémia gyógyításában alkalmazták sikerrel.
A lentinánhoz hasonló szerkezetű, és hatású glukánokat sok más bazídiumos gombából is kimutattak. Ilyen például a pecsétviaszgomba, amely a már említett aktív triterpének mellett antitumor hatású glukánokat is tartalmaz. Ebből a nálunk is élő, de a mérsékelt övben mindenütt elterjedt gombából Kínában gyógyító „gombateát” főznek. A Távol-Keleten ennek az Európában még alig hasznosított fajnak a gyógyászati célra történő mesterséges termesztésével is foglalkoznak.
Megemlíthető még a rákellenes anyagokat termelő gombák között a laskagomba, a hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune), a lepketapló (Trametes versicolor) és sok más taplógomba.
A nagygombák immunstimuláns poliszacharidjaival újabban igen biztató eredményeket értek el a HIV-pozitív betegek körében. A gomba hatóanyagokkal való kezelés késlelteti vagy megakadályozza az AIDS kifejlődését, és a már kialakult szindróma esetében is javulást eredményez.

A gyógyhatású gombák különféle formában kaphatók. Alapvetően megkülönböztetjük a port, kivonatot és a gombaspóra-készítményeket.

Por

Vagy önállóan, vagy több fajtából készült keverékek formájában árusítják, esetleg tabletta vagy kapszula formájában. A por a teljes, szárított gombából készül. Tartalmazza a gombára jellemző összes vitamint és ásványi anyagot, valamint hatóanyagot.

Kivonat

A kivonatokat általában kapszula formájában lehet kapni. A kapszula vízben oldódó anyagokat tartalmaz, amelyeket forró vizes eljárással vontak ki a gombákból. Ez azt jelenti, hogy a vízben nem oldódó anyagok nem kerülnek a készítménybe. Ennél az eljárásnál a rák szempontjából fontos poliszacharidok koncentrációját a hússzorosára növelik. A kivonatokat gyakran kombinálják porokkal.

Spórák

A hagyományos kínai orvoslásban a gomba spóráinak erősebb gyógyhatást tulajdonítanak, mint a gombából készült kivonatoknak vagy poroknak. A spórák a gomba hatóanyagait igen nagy koncentrációban tartalmazzák. A pecsétviaszgomba spóráinak immunstimuláló, rákgátló és általában erősítő hatást tulajdonítanak.

Aranypenész vagy tinórufaló penész

(Hypomyces chrysospermus, Syn: Apiocrea chrysosperma)
Az aranypenész gombafaj az élősködő gombák nemzetségéhez tartozik, amelyek mindegyike más gomba különböző nemzetségeit fertőzi meg. A Hypomyces chrysospermust 1860-ban írták le először Louis René és Charles Tulasne francia mikológusok.
Ez a szócikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem alkalmas betegségek kezelésére!
A gyógygombákat is tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények alkalmasak lehetnek betegek kiegészítő kezelésre, de semmiképen sem helyettesítik a hagyományos orvosi terápiát.

Lásd még[szerkesztés]