Gomba/Ehető gombák/Tavaszi csigagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Recept mérete: 2224 bájt

Gombák

Tavaszi csigagomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Tavaszi csigagomba
Tavaszi csigagomba


Tavaszi csigagomba
(Hygrophorus marzuolus, Syn: -)
Más neve(i): Tavaszi nyirokgomba, márciusi csigagomba

Étkezési érték: ehető, de védett. Ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!

Az osztatlan bazídiumú gombák, azon belül a csigagombafélék családjába tartozó ehető, védett gombafaj.

Kalap

4-12 cm széles, fiatalon domború, széle sokáig aláhajló, majd ellaposodik, idősen benyomottá, gyakran szabálytalanná, sőt pereme hullámossá is válhat; eleinte a moha vagy a talaj alatt csaknem fehéres, kissé szürkén foltos, idősen a felszínre kerülve gyorsan megszürkül, végül szürkésfekete lesz; felülete matt, fiatalon deres.

Lemezek

kissé lefutók, ritkán állók, szélesek, vastagok, a kalap szélénél gyakran villásan elágazók, a tönk közelében eresen összekötöttek lehetnek; fiatalon fehéresek, majd megszürkülnek, de élük világos marad.

Tönk

5-8 cm hosszú, 1-2,5 cm vastag, hengeres; fehéres, idősen megszürkül; felülete selymesen szálas, a csúcsánál kissé pelyhes.

Hús

vastag, kemény; fehéres, a kalapbőr alatt és a tönkben kissé szürkés; gyengén édeskés illatú, íze nem jellegzetes.

Előfordulása

március-április; savanyú talajú főleg fenyő-, ritkábban lomberdőben nő; nagyon ritka, hazánkban védett faj.

Hasonló fajok[szerkesztés]

az ehető szagos csigagomba.


Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi csigagomba témájú médiaállományokat.