Finnugor népek meséi/Komi mesék/Hogyan került a Holdba a vízhordó leány?

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Finnugor népek meséi

Hogyan került a Holdba a vízhordó leány?

Komi népmese:


Előző oldal: A fényes arcú Jag-Mort, az erdei ember « » Következő oldal: A hős Mizja


Élt egyszer egy öreg házaspár. Annak az öreg házaspárnak volt egy szép lánya. Mikor az asszony meghalt, az apa másik feleséget vitt a házhoz. A mostohaanya gyűlölte a leányt, napestig gyötörte-kínozta.

Egyszer vízért küldte, s mikor a lány visszajött, nem eresztette be a házba. A leány az ajtó elé ült, és énekelni kezdett:

Eressz be, mostohám, eresszél,

északi szél fúj, hideg szél,
jégeső kopog sebesen,
farkas üvöltöz a hegyen,
nincs a házamnak teteje,
nincs a házamnak oldala,

mostohaanyám, eressz be.

Hiába énekelt a lány, mostohája be nem eresztette.

A lány a Holdhoz könyörgött:

Holdam, magadhoz felvegyél,

északi szél fúj, hideg szél,
jégeső kopog sebesen,
farkas üvöltöz a hegyen,
nincs a házamnak teteje,
nincs a házamnak oldala,

végy fel, Holdam, a magasba.

A mostohának nem esett meg a szíve a leányon, a Hold megkönyörült rajta. Leszállt a földre, s a leányt magához vette.

A leány azóta ott áll a Holdon, vízhordó petrence a vállán.


Előző oldal: A fényes arcú Jag-Mort, az erdei ember « » Következő oldal: A hős Mizja