Fájl:WEINSBERGI ES NEUSTADTI GRÓF TRAUTTMANSDORFF MARIA (1847-1876) halotti címere.png

WEINSBERGI ES NEUSTADTI GRÓF TRAUTTMANSDORFF MARIA (HERCEG ESTERHÁZY PÁLNÉ) (1847-1876) halotti címere

Irodalom: BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 183-184.[1]

WEINSBERGI ES NEUSTADTI GRÓF TRAUTTMANSDORFF MARIA (HERCEG ESTERHÁZY PÁLNÉ) (1847-1876)

95,5x64,5 cm nagyságú, nyomtatott kereteléssel ellátott papírlapon nyomtatott szöveg és ráragasztott festett címer, a kiszögezés nyomaival. Pastinszky Miklós gyűjteményéből 1987-ben vétel útján került a múzeum birtokába (Plakátgyűjt. ltsz. 87.24.).

A halotti címer felirata:

Főméltóságú Galánthai HERCEG ESTERHÁZY PÁLNÉ született Trauttmansdorff Mária Grófnő,1 palotahölgy2 Született 1847. April(is) 21-én - Meghalt 1876. April(is) 1-én.3

A címer leírása:

Két barokkrámás pajzsból összetett címer. A jobb oldalon hg. Esterházy címer, amely néhány részletben eltér az előbbi (8. számú) címertől. Az 1. mezőben az oroszlán baljában nem tart rózsákat. A 2. mezőről hiányzik az arany szegély. A 4. mező oroszlánja nem fehér, hanem arany színű rózsákat tart, továbbá az alsó ezüst rózsáinak közepe is arany. A bal oldali címer, a Trauttmansdorff családé, négyeit pajzson hercegi koronával fedett boglárpajzzsal, amely vörössel és ezüsttel hasított, és amelynek közepén színváltó ötszirmú rózsa van. Az 1., vörös mezőt négy ezüst harántpólya osztja fel. A 2. és a 3., ezüst mezőben három vörös ék épül egymásra. A 4. mező vágott, fölül vörössel és ezüsttel hasított, alul arany. A két címert hercegi koronával fedett hercegi palást fogja össze.

JEGYZETEK
1. Weinsbergi és neustadti gróf Trauttmansdorff Mária Thurn und Taxis Mária Terézia (lásd a 8. halotti címert) unokájának első felesége. A stájer arisztokráciához tartozó hg. Trauttmansdorff Ferdinánd és hg. Liechtenstein Mária Anna leánya. A családnak ezt az ágát I. Ferenc császár 1805. I. 12-én kelt oklevele csak fiágon, elsőszülöttségi örökösödéssel tette szent birodalmi herceggé (MNZS: I. köt. 257.). A családot 1623. XII. l-jén III. Ferdinánd emelte grófi címre, Magyarországon az 1625. évi országgyűlésen, a 66. tc.-kel honosították (Nagy I.: XI. köt. 329.). A grófnő 1868. X. 21-én Bécsben ment feleségül Esterházy Pál (Antal Miklós) herceghez (1843-1898) (Gudenits J.: I. köt. 357.).
2. Az 1862-ben kapott Csillagkereszt tulajdonosaként 1871-ben lett palotahölgy (Hof- und StaatsHandbuch für 1876. Wien 175.).
3. Bécsben született, Sopronban halt meg és Kismartonban temették el 1876. IV. 5-én (Gudenus J.: 357.).