Fájl:Tomka Szászky János 3.jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

A középkori Magyarország

Tomka Szászky János történelmi atlasza az első olyan Magyarország-atlasz, amely történelmi térképeket is tartalmaz. A XVIII. századtól figyelhető meg a történelmi hitelességre törekvés a térképkészítésben, ezért unikum a Képzőművészeti Kiadó szép külsejű kötete. A szerző sokoldalú polihisztora századának, Bél Mátyás tanítványa és munkatársa, evangélikus líceumi rektor, aki tudományát a német pietista pedagógia egyik központjában, Jénában csiszolgatta. Igazi hungarus értelmiségi, bizonyosan szláv ősökkel, aki egy Zólyom melletti faluban született.

A címlap középpontjában Mária Terézia, fején a szent koronával, mögötte két oldalt Minerva és Mars. Környezetében magyar nemesek és katonák állnak, akik nagy odaadással védelmezték trónját. Bensőségesség árad a képből: a két királynőhöz közelebb álló alak a trón felé fordul, míg a két távolabbi fegyverrel a kézben, óvó tekintettel néz két irányba. Vitam et sanguinem!

A történeti térképek legfontosabb forrása Anonymus Gesta Hungarorum című munkája, amely 1746-ban jelent meg először. Bél Mátyás írt hozzá előszót, s ez ösztönzőleg hathatott Tomka Szászky János térképszerkesztő munkájára, mert a Névtelen Jegyző szinte minden topográfiai adatát igyekezett térképre vinni. Például a fentebb látható, amely a honfoglalást követő magyar letelepedést ábrázolja (Hungaria seu Turcia in Octo capitaneatus divisa). Itt a legteljesebb az anonymusi névanyag. Így került a térképre Munkács, vagy a Szabolcs vezér által felépített Szabolcs (Zobolsu) vára. A "kapitányságoknak", azaz a hét honfoglaló vezér szállásterületének ábrázolása viszont nem Anonymusra megy vissza, hanem egy 14. századi krónikára, amit Thuróczy is átvett. A szerző nyolc kapitányságot ír le, minden bizonnyal Bíborbanszületett Konstantin alapján, aki szerint a kabarok csatlakozásával nyolc magyar törzs lett. Nyolcadikként azonban mégsem a kavarokat (kabarokat) tünteti fel, hanem a kunokat, a Duna-Tisza közé helyezve őket. A szállásterületek határai persze önkényesek, igazodnak a korábbi avar és morva fejedelemségek ugyanebben az atlaszban ábrázolt szerkezetéhez.

A középkori Magyarország, hercegi és királyi részre, valamint 72 megyére felosztva - ez a címe a következő térképnek. A dukátus Árpád-kori területe jól látszik a térképen más színnel elkülönítve a Tiszántúlon. A vármegyéket böngészve pontatlanságokra bukkanunk (Bodrog, Torontál), illetve nem létezővel is "gazdagodik" a magyar történelem (Haran). Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy Erdélyt milyen távolságtartóan kezeli a szerző. Ennek oka az lehet, hogy 1751-ben, mikor Tomka Szászky megalkotja mappáját, Erdély már több mint 200 éve külön életet élt. A török kiűzése után a Habsburgok nem egyesítik Magyarországgal, s ez lecsapódott a történeti tudatban is.

Kiválasztott utolsó előtti térképünk tulajdonképpen a XVIII. századi, "korszerű" állapotokat tükrözi: "A mai Magyarország, két részben és négy kerületre felosztva". A két részre való felosztás Alsó- és Felső-Magyarországot jelenti, ami már a XVI-XVII. században is szerepelt, de pontos meghatározásuk a XVIII. században történt. Alsó-Magyarország a mai Dunántúlt, a Duna-Tisza közét és a nyugat-felvidéki megyéket foglalta magába, míg Felső-Magyarország az északkeleti megyéket és a Tiszántúlt. Közöttük a határt Szepes megye nyugati határától déli irányba húzott vonal képezte. Alsó- és Felső-Magyarország megosztozott a négy kerületen. Alsóhoz tartozott a Dunán túli és Dunán inneni, míg Felsőhöz a Tiszán inneni és Tiszán túli. A kerületek az 1723. évi országgyűlésen kaptak fontos igazságszolgáltatási funkciót, ekkor állították fel ugyanis a "kerületi tábla" elnevezésű bírói testületeket, amelyek illetékessége értelemszerűen a kerületbe tartozó vármegyékre terjedt ki. Ezen a térképen a szerző nagyobb gondot fordít Erdély ábrázolására, mivel jelöli a három "nemzet" - magyar, székely, szász - területét (comit. Hungaror., sedes Siculorum, sedes Saxonum)

Befejezésül fókuszáljunk szűkebb pátriánkra! A fentebbi térkép a második, Dunán túli kerületet mutatja 13 megyére felosztva. Igaz, ez sem pontosan így van, mert Esztergomot 1723-ban a Dunán inneni kerülethez sorolták, Pilis megye pedig ekkortájt már Pest megye része volt. A térképen két Bécsből induló főútvonalat jelöltek. Az egyik Sopron, Kanizsa, Pécs érintésével halad Eszékre, a másik Óvár, Győr, Buda, Paks Mohács útirányon Belgrád felé. Utóbbi Esztergom vármegyén fut keresztül, ez minden bizonnyal a 10-es út. Dorogon át, amit, mint középkortól fontos postaállomást, jelöl is a térkép. Párkány, Nyerges, Bátorkeszi "van még térképen" Tomka Szászkynál a megyében, no meg persze Gran, ahol a Graner lakik!

Tomka Szászky János térképgyűjteménye igazán érdekes böngésznivaló a múlt, a földrajz iránt érdeklődők számára. Értékes elemzések, tanulmányok egészítik ki, amelyek még érthetőbbé teszik a békés újjáépítés korszakának számító Habsburg királynő uralmi idejét. Mindenkinek szívből ajánlom!

(Forrás: Tomka Szászky János Magyarország első történelmi atlasza, Képzőművészeti Kiadó, 2004.)

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false