Fájl:Szeged 1691.jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

Szeged pecsétje 1691 Reizner János: Szeged története. Szeged, I. 1893. [I-V. 1893-1900] [1] A város 1489. évi régi pecsétje, mint tudjuk, egyszerűen SIGILLVM MINVS CIVITATIS ZEGEDIEN felirattal volt ellátva. Hiányzott abban a "libera ac regia" megjelölés, vagyis a közjogi állás feltüntetése, aminthogy ez Esztergom, Buda és Kassa szabad királyi városok régi pecsétjein sem fordul elő (2). Szeged pecsétje 1691.jpg A hódoltság után, amidőn a hatóság régi jogai kivívására mindent elkövetett, 1691. évben egyúttal új pecsétet is vésetett, melyen az 1489. pecséten előforduló czímer változatlanúl fentartva lett, de a körirat ilykép bővíttetett ki: SIGILLUM LIBERAE AC REGIAE CIVITATIS SZEGEDIENSIS. Ez új pecsét, mely a közjogi állást is feltüntette, a múltra nézve nem képezhetett bizonyítékot, s lehet, hogy annak használatát Cometh kifogásolta. A tanács ellenben úgy vélte, hogy az 1691. évi pecsét köriratának kibővítését joggal eszközlé. Mert az 1489. évi kisebb városi pecséten csak térhiányából nem lett kivésve a "libera ac regia" megjelölés, ellenben a másik régi nagyobb pecséten - sigillum maius - melynek elveszéséről valami homályos emlékezet forgott fenn, az bizonyosan előfordult. Keresték, kutatták tehát e régi nagyobb pecsétet, s utóbb a dolognak oly fontossága lett, hogy a szabadalmi levél kiadása körül való késedelmet is talán az elveszett pecsét hiányának tulajdonították. A régi pecsétet tehát minden áron megtalálni kívánták, aminthogy állítólag 1704. évben "véletlen és reménytelen szerencse által a halászok a Tiszából hálóval" kihalásztak egy pecsétet, mely a kivánalmaknak meg is felelt. Szeged hamis pecsétje lelet.jpg Ezen pecsét nyomán készült a város mai czimere s bár a karima egy része le volt törve, azon mégis a következő köriratrészlet: SIGILLVM REGIAE . . . . . GEDIENSIS. A.1200. világosan olvasható volt. Megállapították tehát, hogy az a város régi, elveszett nagyobb pecsétje, mely még 1200. évben készült, mint amely évben Szeged már "királyi" város volt, mert az okmányok -- 2) Báró Nyáry Albert: A heraldica vezérfonala. Budapest, 1886. 78-79. lap. --

268 szerint is Endre király ruházta fel Szeged város polgárait azon kiváltságokkal, aminőkkel Buda és Székesfehérvár városok polgárai éltek. Ezt a pecsétet, mint egyúttal a régi közjogi állás csalhatatlan bizonyítékát, a város küldöttei a kanczelláriánál bemutatták s úgy ott, valamint másutt is, mint tiszteletreméltó régiséget minden kétely nélkül hitelesnek elfogadták (1). Szeged pecsétje a hamis lelet szerint.jpg Ezen hamis pecsétnyomó hitelesítését és használatának megengedését kérte tehát a város és a szokásnál fogva óhajtotta, hogy a pecséten látható czímer a szabadalmi levélben ne csak leírva, hanem egyúttal ékesen kifestve is legyen. -- 1) Örök rejtély marad, hogy ezt a pecsétnyomót kinek a tanácsára, kinek a rendeletére és ki által készíttették. A sok tekintetben érdekes és a régiség színét magán viselő mű kétségen kívül hamisítvány s valószínűleg ugyanazon kéz munkája, mely az 1719. évi pecséteket metszette. A két mű technikája egy és ugyanaz. A pecsételő körlapja s a hozzá forrasztott esetlen fogó is vasból való. A betűknek és a czímer vonalainak vésetei, mélyedései ígen élesek, mi arra enged következtetni, hogy alig volt használatban. Maga az a körülmény, hogy arab számjelekkel írott 1200. évszám szerepel rajta, elég érv arra nézve, hogy a mű a kelettel nem egykorú. Hisz az arab számjelek hazánkban csak a XV. század közepén vétettek használatba. Podhradszky György ("Mikor számláltattak a szabad királyi városok közé Debreczen, Korpona, Szeged és Trencsény városok" értekezésében - Tudományos Gyűjtemény, 1827. év XII. köt. 87-90. lap) ugyan azt véli, hogy az 1200. évszámot 1500-nak kell olvasni. De ez sem állhat, mert a hamis pecsét köriratában előforduló "regiae" szó írásmódja nem vall a XVI. század elején szokásban volt egyszerűen "e"-vel végződő modorra. Ettől eltekintve, a városoknak ekkor összetett czímereik nem voltak, hisz ez a heraldicának későbbi fejlődését, tehát a czímer újabb időkből való keletkezését mutatja. A város régi czímere, mint az az 1469. és 1498. évi pecséteken látható, nem is az volt, mint amit a hamis pecsét elénk állít. A hamis pecséten kivésett paizs alakja, a foszlányok és azok formája, elrendezése, csakis a XVIII. század ízlésére vallanak. A czímer összetétele és annak minden részlete kétségtelen összefüggésben van a város jogai iránt vívott küzdelmek tárgyaival. A felezett sas karmai közt levő kormánybot a város joghatóságára és pallosjogára, a czímer fölött levő oromdíszen látható bárány a kun puszták iránt folyó perben bizonyítékot képező kőbárányra vonatkozik, mely állítólag a török uralom alatt elpusztult dorosmai templomból került volna a vár falába, miről alább tüzetesen szólunk. Tehát a pecsét egyes részletei mind oly kérdésekre czéloznak, melyek csak a XVIII. század elején lettek vitásak és bizonyítandók. Sajátságos véletlen azonban, hogy e hamis pecsét készítésére a mintát Nürnberg városának 1700. évben vert ünnepi arany érmein ismerjük fel. Ez érmeken előforduló városczímer s az érem másik lapján látható bárány összeillesztésével alakúlt a hamis pecsét útján Szeged város jelenlegi czimere. (Lásd egyúttal: Reizner: A Régi Szeged II. k. 162-174.l.) --

269 Miután a város szabadalmi levelének kiadása úgyis elő volt már készítve, a követeknek a czímerre vonatkozó kérelme is teljesedett. III. Károly király 1719. évi május 21-én Laxenburgban adta ki a könyvalakra, veres bársonykötésbe foglalt, arany zsinóron függőpecséttel megerősített s hártyalevelekre írott díszes kiállítású azon diplomáját, melyben IV. Béla, Zsigmond, I. Mátyás és II. Ulászló királynak régi kiváltságlevelei átírva, befoglalva és megerősítve vannak s amelyben ezek kapcsán felsoroltatnak a városnak mindazon jogai, kiváltságai és mentességei, melyek együttesen a polgári szabadságot képezték s amelyekkel a polgárság egész az 1848. évig, sőt részben ezentúl is élt. Ezen oklevélben van tehát leírva és megállapítva a város pecsétje és czímere is, melyet mindezideig használt (1). -- 1) A város közönsége 1837. évben régi, deákköriratú pecsétei helyett magyar köriratú pecsétek használatát kérte megengedtetni. A bemutatott új pecsételők lenyomatain a heraldicai srafirozás (vonalakkal való színjelzés) azonban hibás volt, mi tévedésre adott alkalmat. V. Ferdinánd király 1837. évi aug. 10-én kelt diplomájában a magyar köriratú pecsétek használatát meg is engedte, de az adománylevélben a hibás színjelzés következtében a város czímerét máskép írták le és az oklevél fejezeténél is a czímerfestő egész más színezésű és sok tekintetben egészen helytelen új czímert festett ki. Ezen új czímer csak az utóbbi időkben került elvétve használatba. --

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes