Fájl:Számszeríj a Hunyadiak korából.png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Eredeti fájl(876 × 1 168 képpont, fájlméret: 1,14 MB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

Számszeríj a Hunyadiak korából

Forrás

Nagy Géza: SZÁMSZERÍJJAK A HUNYADIAK KORÁBÓL. Archaeologiai Értesítő 1910. 421-426.[1]

Dátum


Szerző


Engedély


A M. N. Múzeum számszeríjjai közt legrégibb az a nyolez darab, melyet 1897 elején és két évvel később egy kassai kereskedőtől szerzett és pedig először hatot, utóbb pedig kettőt.

A nyolcz számszeríjj kiállítása annyira egyezik egymással, hogy ugyanazon mester készítményeinek kell tartanunk. A kereskedő állítása szerint Nagy-Szebenből valók a számszeríjjak, így készítőjük nagyszebeni szász lehetett.

Valamennyi számszeríjjnak (3. ábra.) többé-kevébbé hajlított félgömbölyü, fölfelé domborodó s végei felé keskenyedő, vastag puha fából van az íve, tetején vaskengyellel van ellátva s agyához erős szíjfonadékkal kötözve. A kemény fából készült agy előlapját csontboríték födi. Lövőkészüléke mindegyiknek hiányos. Az ív gömbölyű részét fekete-sárga, vörös-sárga vagy sárgás-barna faháncs borítja, némelyikről csaknem teljesen lehámlott a háncs, a jobb fenntartásúakat renaissance virágok diszitik, sőt egyen czímer és vadászati jelenet is van.

Az utóbbinál az ívet borító faháncs színe fekete és halványsárga; a színek oly módon vannak alkalmazva, hogy fekete alapon vannak a sárgaszínű alakok, ezek belső körvonalai pedig megint fekete színűek. Az indás diszítmény, mely akanthuslevélre vezethető vissza, ismétlődik az ív két karján s betölti az egész mezőt ; közbe van szőve a három részre osztott vadászati jelenet. (4. ábra.) A két főjelenetet egy közéjük ékelt, nagyon megnyúlt s indákkal kitöltött háromszög választja el, melynek aljában pihenő s visszafelé néző szarvas van ábrázolva. A háromszög aljával szemben, a vadászati jelenetek kezdőpontjánál indás sárga (arany) mezejű czímerpaizs van. mely a Hunyadiak czímerét, a gyűrűt tartó fekete hollót tünteti föl. A czímert nagy akanthusinda választja el a XV. század utolsó tizedei felé divatozó viseletben, ú. m. főkötőszerü föveggel, csuklyás rövid felöltővel és letürt szárú, hosszú orrú csizmával, oldalán vadászkéssel ábrázolt, jobbjával lándsát tartó, kürtölő vadásztól, ki futó lépésben megy az agártól hajszolt és szemben is egy másik kutyától megtámadott szarvasünő után. A másik jelenet megfordított helyzetben van ábrázolva. Ez is indás akanthusszal kezdődik, ez után jön egy födetlen fejű, bajusz és szakáll nélküli, leomló hosszú hajú lovasvadász kezében hosszú, egyenes karddal, rövid felöltőben, mellén a pólyás magyar czímerrel, letürt szárú, lekonyult hosszú orrú csizmával, a csizmán egyenes hosszúszárú sarkantyúval, alacsonyhátú magyaros nyeregben ülve, előtte elejtett s aránytalanul nagynak ábrázolt nyúl fölött két kopó, a háttérben kitárt szárnyú s visszafelé néző sas látható. Az ív alján alul s fölül sakktáblaszerűen kereteit hossznégyszögü mezőben tátottszájú sárkány van ábrázolva, melynek nyelve és farka akanthuslevélbe megy át. (5. ábra.)

A lövőkészülékből csak az agy előlapján levő kis vaspeczek s hátlapján az emeltyű töve van meg, a többi hiányzik. Az ív hossza 71 cm., az agyé 85 cm. Egész magasság 94 1/2« cm. Az ív szélessége közepén 5 1/2 cm., végén 4 cm. A kengyel hosszátmérete 12 cm., szélességátmérete 6 cm.

Egy másik példánynál az ívet borító faháncs alapja vörös, erre vannak alkalmazva sárga színnel a renaissance virágok, akanthus stb. s köztük tátottszájú sárkány. Az ív alján levő háncs bepréselt pontokkal van behintve. A lövőkészülékből csak a kis vaspeczek van meg. Az ív hossza 73 cm., az agyé 87 cm. Egész magasság 93 cm. Az ív szélessége közepén 5 cm., végén 4 cm. A kengyel hosszátmérete 11 cm., szélességátmérete 7 1/2 cm.

Egy harmadik példánynál apró pontokból áll a nagyon megrongált barnássárga hársfa háncs díszítése, az ív alsó részére pedig pontozott repkényfüzér van bepréselve. A lövőkészülékből csupán az emeltyűszerü ravasznak maradt meg egy töredéke. Az ív hossza 69 cm., az agyé 76 1/2» cm. Egész magassága 89 cm. Az ív szélessége közepén 5 cm., végén 3 1/2 cm. A kengyel hosszátmérete 10 1/2 cm., szélességátmérete 7 cm.

Két példánynál préselt háromszoros pontozott czikk-czakkos vonalakból áll a sárgásbarna háncs díszítése, egyiknél azonban csak az ív alján maradt valami a háncsból. Ez utóbbinak lövőkészülékéből nem maradt fenn semmi; magassága 94 1/2 cm., az ív hossza 75 cm., az agyé 83 1/2 cm., az ív szélessége 6 cm., végén 4 cm., a kengyel hosszátmérete 10 cm., szélességátmérete 7 cm. A másik példánynak hiányzik a kengyele, a lövőkészülékből csak a vaspeczkek és az emeltyű egy része van meg. Magassága 94 cm. Az ív hossza 74 cm., szélessége közepén 6 cm., végén 5 cm.

Három példány háncsborítéka egészen lehámlott, e helyett kettőnek a lövőkészüléke maradt fenn teljesebben; megvan ugyanis a korongidomú csonthurtató, az ú. n. «dió», a mi hiányzik a föntebb említett példányoknál, aztán az emeltyűalakú pattintó s a kis peczek. Egyik magassága 85 cm., az ív hossza 71.5 cm., az agyé 76.5 cm.; az ív szélessége közepén 5.5 cm., végén 3.8 cm.; a kengyel hosszátmérete 8.5 cm., szélességátmérete 3.7 cm. A másik magassága 84 cm., az ív hossz a 72 cm., az agyé 74.5 cm., az ív szélessége közepén 6 cm. A harmadik példánynak hiányzik a hurtartója és pattintója. Magassága 84 cm., az ív hossza 74 cm., az agyé 74.5 cm. Az ív átmérete középen 6 cm.

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. március 28., 15:05Bélyegkép a 2018. március 28., 15:05-kori változatról876 × 1 168 (1,14 MB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = Számszeríj a Hunyadiak korából | Forrás = Nagy Géza: SZÁMSZERÍJJAK A HUNYADIAK KORÁBÓL. Archaeologiai Értesítő 1910. 421-426.[http://real-j.mtak.hu/317/1/ARCHERT_1910_uf_030.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} A M. N. Múzeum számszeríjjai közt legrégibb az a nyolez darab, melyet 1897 elején és két évvel később egy kassai kereskedőtől szerzett és pedig először hatot, utóbb pedig kettőt. A nyolcz számszeríjj kiállítása annyira egyezik egymással, hogy ugyanazon mester készítményeinek kell tartanunk. A kereskedő állítása szerint Nagy-Szebenből valók a számszeríjjak, így készítőjük nagyszebeni szász lehetett. Valamennyi számszeríjjnak (3. ábra.) többé-kevébbé hajlított félgömbölyü, fölfelé domborodó s végei felé keskenyedő, vastag puha fából van az íve, tetején vaskengyellel van ellátva s agyához erős szíjfonadékkal kötözve. A kemény fából készült agy előlapját csontboríték födi. …

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Metaadatok