Fájl:Serédy György síremléke a bártfai Szt. Egyed templomban, 1557.png

Összefoglaló[szerkesztés]

Bártfán a szent Egyed-templomban mindössze két nagyobbszabású XVI. századbeli síremlék, azaz ezek közül egynek pusztán alakos fedőlapja maradt ránk. Ezek sem bártfai patricziusok emlékét örökítik meg, de az egyik a makoviczai várában a bártfaiakkal egykor szomszédos Serédy György sárosi főispánét, a másik egy ismeretlen, valószínűleg vallon lovagét, a ki katonáival 1580 körül tartózkodott ideig-óráig Bártfán és itt halt meg.

...

Serédy György a bártfaiakkal életében nem mindig volt jó viszonyban s hatalmaskodásával szemben a város polgárai egyszer a királyhoz is fordultak, a kinek parancsára aztán visszaadta a makoviczai uradalmával határos erdőt és legelőt, a melyet tőlük erőszakkal elfoglalt. Sírhelyét a szent Egyed-templomban alighanem felesége, a lengyel Bucsynszka Katalin váltotta meg, bizonyosan nagy áron, mert a bártfaiak Mager Veronika kápolnáját engedték át erre a czélra s a templom e nagy XV. századbeli jótevőjének sírját így valószínűleg eltávolították, a mi a XVI. század derekán, a mikor a Mager-család már régen kihalt, nem igen okozhatott botrányt.

...

Serédy György 1556 julius 15-én Zboró várában írta meg végrendeletét, a hol a következő évben meg is halt s Bártfán Mager Veronika kápolnájában temették el, a melyet ugyanekkor a ma is ott látható kovácsolt vasrácsozattal zártak el a déli hajótól. A 228 cm hosszú, 115 cm széles s ma már nem létező talapzata nélkül 74 cm magas tumba eredetileg a kápolna közepén szabadon fölállítva nyúlt el. Hogy mikor szedték szét, ezt ma már nem lehet megállapítani. Valószínűleg a mikor a főhajóba a most is ott levő padok kerültek, a XVII. század vége felé hányták szét, hogy helyet szorítsanak a XVI. század elejéről fönnmaradt vésett díszítésű padoknak, a melyek addig a hajóban, a szószék vagy valamelyik mellékoltár előtt voltak fölállítva.

...

Serédy György kőkoporsója a legszebb ilyfajta XVI. századbeli emlékünk (III. tábla) Schafarzik Ferencz műegyetemi tanár úr szives meghatározása szerint fehér mészszál erekkel áttört, sötétebb őzszinű foltokkal árnyalt májszínű márványból készült, mely szerkezetével az esztergomi márványfajtákra emlékeztet, de színével elüt ezektől s eredete az eddig ismert hazai összehasonlító anyag alapján nem állapítható meg. Tekintettel arra, hogy a halott özvegye lengyel asszony volt, nincs kizárva, hogy a síremlék Krakóban készült, a hol azonban a XV. századtól kezdve a Wawel székesegyházának s más lengyelországi templomoknak márvány emlékeit szintén esztergomi vörös márványból faragták. Serédy Györgynek nyilván igen jó képmás után faragott emberfölötti nagyságú alakja, kissé féloldalt fordulva méltóságteljesen áll a stilizált oroszlán hátán, a csak gyengén jelzett reneszánsz stílű félköríves keretben. Jobb kezében zászlót tart, balja görbe kardja markolatán nyugszik, teste végig vértezett, mellvértje alól a lánczszemes pánczéling látszik ; fején, a mely alatt párna van, hegyes végű, tollas díszű sisak, feltolt orrvédő pánttal. Arcza javakorabeli férfira vall, hosszú két ágú szakállt, ezzel egybeolvadó bajuszt visel; kifejezése csöndes elmélyedést mutat s távolról sem harczias. A magas domborművű alak külső négyszögletes keretének két hosszanti léczén ez a végig nagybetűs felirat olvasható :

A tumba két hosszanti oldallapjának egyszerűen tagolt keretében párosával a következő nagybetűs vésett verses feliratok, distichonok olvashatók :

A tumba keskenyebb oldallapjainak egyikét Serédy György reneszánsz szabású domború czimere tölti ki, pajzsában három nyilat tartó pánczélos karral. A másik keskenyebb s a többihez hasonlóan csak alján erősebben tagolt lap vésett nagybetűs felirata ez :

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false