Fájl:Roglaticzai Miskolczy, Miskolczy Gergely 1649.png

Összefoglaló[szerkesztés]

A Miskolczy család címere, Miskolczy Gergely 1649-es kupájáról

Szendrei János: A MISKÓCZ NEMZETSÉG. (Második közlemény.) Turul 1884/4. 142-152.

1672-ben [vagy helyesebben 1642-ben] Miskolczy Gergely és neje [Tánczos Katalin] Kassáról, Bodrog-Kereszturban [vagy helyesebben Szántón] egy szőllőt birnak ezer forintért zálogban. Ugyanez az a minden valószinűség szerint egyenesen Miskolcz városából származó Miskolczy Gergely ötvösmester, a ki hálából a miskolczi református egyháznak 1649-ben egy gyönyörű mívű régi kelyhet és egy ostya-tálacskát ajándékoz.* Ez utóbbin látható családi czímere is, melyre még visszatérünk. (143.)

Miskolczy Gergely kassai aranymíves, vagy a mint a miskolczi ref. egyház egyik régi leltára nevezi «fürminder» s mint fentebb láttuk, gazdag, vagyonos ember Miskolczról való származása emlékeül 1649. május 13-án kelyhet ajándékoz ostyatállal, vagy fedővel egyetemben az ottani ref. ecclesiának. Az ostyatálra azután régi szokás szerint czímerét is oda véste: címerkép A csínos paizsban ágaskodó s nyelvét öltő kettős farku oroszlán látható, mely két első lábával buzogányt, mely a paizs keretén is szabálytalanúl túl kinyúlik; és egy köteg kulcsot tart. A paizst koronás zárt sisak fedi két oldalt dús foszladékkal; felette pedig mint oromdísz a paizsban is látható oroszlán félteste emelkedik. Ez a kétfarku oroszlán a roglaticzaiak oroszlánjára igen emlékeztet. Általában úgy tűnik fel nekem, mintha mind e Miskolczy családi czímerek a régi Miskoucz, nemzetségi, a Borsok és Borsod vármegye későbbi czímereiből lennének combinálva; illetőleg azoktól származnának vagy fejlődnének le. (146.)

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false