Fájl:Puchheim címer, soproni szt Mihály templom kelyhén, 16. század.png

Összefoglaló[szerkesztés]

Puchheim címer, soproni szt Mihály templom kelyhén, 16. század

Az 1884-ik évi ötvösmükiállításon sok érdekes remekmű került össze a haza minden vidékéről és remélhető, hogy e gazdag anyag segítségével hajdan virágzó ötvösségünk fényes történetét meg fogjuk írhatni. Hogy részemről is előmozdítsam e nemes czélt, tanulmányoztam az ötvöskiállítás terjedelmes lajstromát és az ott közölt czímerekből azokat, melyek még határozatlanok, megfejteni iparkodtam.

...

A második sorban megbeszélendő czímerek a soproni szt Mihály templom által kiállított aranyozott ezüst kehelyre vannak vésve.¹ [1 Ötvöskiállítási lajstrom II. terem 49. lap. 22. szám.] E három czímer elseje a Puchheim (Puchhaimb) családot illeti: fekete s ezüsttel négyelt pajzs veres középpajzsai, benne egy kettős farkú koronás ezüst oroszlán arany nyakövvel s erre gyűrűvel erősített felülről függő nyaklánczczal; 1, 4. három (2—1) arany búzakéve; 2, 3. veres pólya. Három sisak: I. kéve, takaró: fekete-arany; II. oroszlán, takaró: fekete-arany; III. szárny, takaró: veres-ezüst.² (2. ábra.) [Martinus Waigmanus: Liber amicorum, festett czímere után. Kézirat a mármarosszigeti lyceum könyvtárában.]

Megjegyzem, hogy ez, a Puchheimok bárói és grófi rangra emelése alkalmával nyert bővített czímer, az ősi czímer fehér pajzson piros pólya volt s így a kelyhen levő második czímert mindjárt a Puchheimok ősi czímerének constatálhatjuk.³ [3 Ez ősi czímer a «lajstrom»-ban színjelzéssel adatik, mely szerint ez fehérben fekete gólya volna s a harmadik czímer e kelyhen, feketében fehér ékpólya, rátűzve hét fogas ékítés. Ez alkalommal ismételten megjegyzem, hogy heraldicai színjelzés egyedül ott alkalmazható, hol azzal egyszersmind a czímer valódi színeit is jelezzük, pecsétekről, vésetekről, szoborművekről rajzolt czímereknél egyes részek erőteljesebb kidomborítására csak árnyékolást használhatunk, kerülve a geometriai vonalakat s pontozásokat.]

A Puchheimok czímerét ma részben a Schönborn grófok használják. A Puchheimok nyomaira 1663-ban történt honfiusításukat megelőzőleg, gyakran találunk Kőszeg és Sopron környékén. A kőszegi szt Jakab templom zárkövén a teljes Puchheim czímer a XVI. század styljében ma is látható.⁴ [4 Chernel: Kőszeg jelene és múltja. Budapest 1877.] Az első czímer fölé vésett hét betűs fölirat magyarázatában még vannak hiányok, olvasása talán ez : I(ohann? ) F(reiherr) V(on ) G(?) H (err) V(on) P(uchhaimb).

Itt a czímerpajzsok alakjára vonatkozólag ismét volna megjegyezni valóm, evezetesen, ha azok két utóbbik a nagynehezen össze egyeztethető volna is a kehely állítólagos korával, t. i. a XV-dik század végével, de az első, mely késő, XVI. századbeli renaissance styljának felel meg, semmi esetre sem, ez tehát minden valószínűség szerint, utólagosan vésetett a kehelyre. A 2-ik (az ős Puchheim) s a harmadik czímer tulajdonosai kétségkívül rokonságban állottak egymással s ez utóbbi tulajdonosát a Puchheimok azon korbeli családi összeköttetéseiből lehetne kipuhatolni. (3. és 4. ábra.) [3. ábra: Puchheim régi (?), 4. ábra: Boskovic címer]

Csergheő Géza: Családi czimerek régi hazai ötvösműveken. Archaeologiai Értesítő, 1888/2. 130-138.

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes