Fájl:Miskolc zászlója, 1990.jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

A közelmúltban egy városi séta alkalmával a főutcán és a Belvárosban található címerekről volt szó. De honnan ered Miskolc pecsétje és címere? Hogy alakult ki? Kit ábrázolt az első pecsét? Milyenek voltak a régi korok címerei ? Egyáltalán voltak? Járjunk utána!

A pecsétek és a címerek története

Az első pecsétlenyomatok a Miskóc nemzetség tagjaitól maradtak ránk, jó százötven évvel megelőzve az első "miskolczi leletet". A nemzetség tagjainak saját pecsétjük volt. Bár nem közvetlenül településünkre vonatkozik, azért nézzünk meg egyet ebből is.

Városunknak címere csak a törvényhatósági jog elnyerése után lett. Pecsétlenyomatait viszont a régebbi időkből is ismerjük. A legrégebbinek mondott lenyomat 1376-ból maradt ránk. Arnoldus, Miskolc város bírója adta ki, egy végrendelet szentesített pecsétjével. Ez a pecsétlenyomat nem azonosítható, mert lepergett a dokumentumról.

A következő azonban igen. Az egy 1389-es oklevelen található. Annyi kivehető rajta, hogy egy királyfejet ábrázol, liliomos koronával. Ezek az adatok valószínűsítik azt - ugye pár tíz évvel ezelőtt lett a diósgyőri királyi uradalom tagja Miskolc és a liliom az Anjou-ház címervirága -, hogy Nagy Lajos ábrázolja. Ennek ellenére - mivel az avasi templom védőszentje Szent István volt -, vannak olyan történészek, akik első királyunkat vélik felfedezni a lenyomaton.

A második pecsét 1433., 1458., 1461., sőt 1570. évben kiadott okleveleken is szerepel. Szintén királyi fejet ábrázol, koronával, hosszúkás arccal és két oldalt logó szakállal. A lenyomaton a Sigillum Civitatis Miskolcz - Miskolc pecsétje - felirat szerepel. Szendrei János szerint ez a fej Luxemburgi Zsigmondé, ez azonban nem igazolható hitelt érdemlő módon.

A harmadik pecsét 1563-ból való, ez a pecsét ezúttal teljes királyi alakot ábrázol. Az arca sima, sem szakáll, sem bajusz nincsen. A feje körül glória látható. Ezt a királyt Szent Lászlónak gondolják, esetleg Szent István, egyes feltételezések szerint.

Megesett az a csúfság is, hogy 1577-ben a város bírója, Tejfeles Gergely bizony elveszítette Miskolc pecsétjét, ezért újat kellett csináltatni.

A negyedik pecsét a második mása, ezt 1624-ben alkalmazták.

Az ötödik pecsét 1639. és 1687. között volt használatos. Szintén egész alakos királyi ábrázolás, bal kezében kereszt, jobbjában országalma, mellette félhold és csillag, ez a királyi alak már a legtöbb történész szerint is Szent István. Itt is a Civitatis Miskolcz Sigillum felirat szerepel. Szendrei János szerint a pecsét annyira kopott lehetett, hogy a szakáll két ágát a készítő két lábnak hihette.

1687-ben viszont már egy hajdút látunk/találunk a címeren. Egyes feltételezések szerint a pecsét készítője a királyi alakot hajdúnak nézte, bár ez számomra eléggé hihetetlen. Innentől kezdve a hajdú csaknem végigkíséri a címer útját. 1694-ben már a hajdút fedetlen fővel, kezében 3 búzakalásszal és egy szőlőfürttel ábrázolják.

Egy másik verzió is van a királyi alak "lecserélésének" okára:

,,A bemutatott pecsétsorozat világos képét adja az eltorzításnak. 1389-1687-ig királyi alak a címer, vagy egész, vagy csak mellképben, a csillaggal és félholddal. 1687-ben a királyból hajdú, a keresztből búzakalász s az országalmából szőlőfürt lett, aminek az oka vagy a pecsétvéső tudatlansága, aki az elébe adott pecsétet rosszúl figyelte meg, vagy amint az országos levéltár megjegyzi, az akkori vallási villongások idejében a kálvinista elöljáróság szemet húnyt volna, hogy a katholikusok védőszentjét, Szent-István-t a pecsétvéső hajdúvá változtatta át.'"

Akkor vajon tévedésből használjuk ma a hajdút címerünkben? Vagy szándékosan "cserélték le" a királyi alakot vallási okok miatt?

1793-ban a városi közgyűlést is meglepte, hogy négy féle pecsét van használatban a városban, pedig csak egyetlen egy lehetett volna hivatalosan. A közgyűlés azonnal elrendelte, hogy csak egy pecsét maradhat meg, a többit meg kell semmisíteni.

1909-ben elnyerte városunk a törvényhatósági jogot. Ekkor kapott hivatalos címert Miskolc. A címerpajzson Szent István mellképe látható, míg a pajzs fölötti részen egy hajdú, aki szőlőfürtöt és búzát tart kezében. A címert egy griff és egy oroszlán egészíti ki. Ugye, hogy megfér egymás mellett a hajdú és Szent István királyunk?

1949-től nem volt hivatalos címere városunknak. 1965-ben ugyan készítettek egy királyfejes címert, de nem került használatba. A hetvenes évek elején született meg az új. Az alsó felében egy királyfejjel, - Nagy Lajos - egyik oldalon szőlőfürt, illetve a másikon egy csillag. A felső vörös mezőben pedig megjelent egy ,,azbesztruhás munkás", azaz a kohász alakja. Az alsó és felső részt három kék vonal választotta el, ez a Sajó, a Hejő és a Szinva.

1990. január 1-jétől ismét változás történt. Újra az 1909-es címer került használatba. A hajdú a ,,miskolci polgár kék magyar dolmányban", vagyis a polgárt jelképezi. Ha a címer zászlón kerül megjelenítésre, akkor a zászló színe aranysárga, szélén pedig vörös farkasfogak szerepelnek rajta. 1994-2000. között elkészültek a részönkormányzatok címerei is.

Miskolc város rendelete a címerről

,,A címerről és a zászlóról Miskolc önkormányzatának 1/1990.(XII.29.) számú rendelete rendelkezik, ez mondja ki, hogy a város visszaveszi az 1909-ben kapott címer a szocializmus idején használt címere helyett. A rendeletben az 1. § szól a zászló megjelenéséről, a 3. § a használatáról. A rendelet egyben szabályozza a címer használatának jogát is: használhatják a város intézményei fontosabb rendezvényeiken, illetve a város ünnepén (május 11.), ezenkívül használható az önkormányzati ülések meghívóin és különböző okmányain, a Közgyűlés, a közgyűlés bizottságai, az önkormányzati képviselők, és az önkormányzati tisztségviselők által használt iratokon, az önkormányzat által helyileg adományozott díszokleveleken, emléklapokon, emlékérmeken, az Önkormányzat intézményei, a Polgármesteri Hivatal, az általuk használt iratokon, az intézmények közalkalmazottai, a hivatal köztisztviselői névjegykártyáin, amennyiben ezek az intézmény megnevezése mellett a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szöveget is tartalmazzák. Pecséten történő ábrázolásakor a mindenkori közigazgatási elnevezéssel (Miskolc Megyei Jogú Város) együtt kell alkalmazni. Más célra kérelemre a polgármester engedélyezheti, enélkül használata szabálysértésnek minősül. A címerről és a zászlóról szóló rendelet 1991. január 1-jén lépett hatályba, és hatálytalanította a korábbit, Miskolc város volt Tanácsának 6/1974. és az 1/1978. számú rendeleteivel módosított 4/1974. számú rendeletét."

A címer leírása

,,Álló csücsköstalpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett koronázó palástban, fején a szent korona, a fejét arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst keresztes arany országalma. A pajzsra helyezett jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysujtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja."

Források:

Kapusi Krisztián: Miskolc törvényhatósági címere

Balogh Bertalan: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1904/5 évi évkönyve

Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére.

Miskolc története 1. című könyv

Wikipédia

Csanállosi Béla: Miskolc - várostörténeti kalauz

miskolc.hu

Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc

miskolc.blogspot.com

borsodhonismeret.lapunk.hu

mabat.gportal.hu

keptar.oszk.hu

wikibooks.org

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false