Fájl:Mesteralakok táblája.svg

Mesteralakok

A mesteralakok táblája (csak a végük foglalhatja el a pajzs sarkait, mindig a kisebb pajzsfelületet teszik ki; főtípusaik megfelelnek a pajzstagolások típusainak; mindig az alap fölött helyezkednek el; soha nem alkotnak (!) mezőt és alapot is csak a legkivételesebb esetben). A felső sorban: pólya (a vízszintes pajzsszélesség 2/7-e a mező közepén; nem lehet 1/3 szélességű, mert nem tudnánk megkülönböztetni a kétszer vágott, vízszintesen harmadolt pajzstagolástól; a mezőben lehet 2, 3 stb. pólya; a vágott pajzstagolás mesteralaki megfelelője); cölöp (a függőleges pajzsszélesség 2/7-e a mező közepén, hogy elkülöníthessük a kétszer hasított, függőlegesen harmadolt pajzstagolástól; a mezőben lehet 2, 3 stb. cölöp; a hasított pajzstagolás mesteralaki megfelelője); harántpólya (a jobb felső sarokból a bal alsóba húzott ferde sáv, a cölöp szélességében; pajzstagolási megfelelője a harántvágott pajzs; az 1/3 szélességű a mezők harántosan harmadolt pajzsot eredményeznek; a mezőben lehet 2, 3 stb. harántpólya); balharántpólya (a bal felső sarokból a jobb alsóba húzott ferde sáv, a cölöp szélességében; pajzstagolási megfelelője a balharántvágott pajzs; az 1/3 szélességű mezők harántosan harmadolt pajzsot eredményeznek; a mezőben lehet 2, 3 stb. balharántpólya); kereszt (a vízszintes és függőleges sáv egyesítése a cölöp szélességében, a pajzs középtengelyein; a négyelés pajzstagolási megfelelője); harántkereszt (a harántolás és a balharántolás egyesítése a cölöp szélességében, a pajzs átlós tengelyein; a harántnégyelt pajzstagolás mesteralaki megfelelője); szarufa (az alsó ferde osztóvonalak a boglárgely (5) középpontjából indulnak a pajzstalp közepének, a 7-es és 9-es széleire, a felső ehhez képest a cölöp szélességével van feljebb; a gallérozás mesteralaki megfelelője). A második sorban: fordított szarufa (itt a felső ferde osztóvonalak indulnak az 5-ös közepéből és érnek véget az 1-es és 3-as oldalának közepén, az alsó ehhez képes helyezkedik el a cölöpszélesség távolságában; a fordított gallérozás mestralaki megfelelője); hegyes szarufa (a felső ferde osztóvonalak a 2-es tetejének közepéről indulnak a jobb alsó és a bal alsó sarokba, az alsók az 5-ös közepéből tartanak lefelé, párhuzamosan a felső osztóvonalakkal, a cölöp szélességében; a fordított saruzás mesteralaki megfelelője); fordított hegyes szarufa (az alsó ferde osztóvonalak a 8-as aljának közepéből indulnak a jobb felső és a bal felső sarokba, a felső ferde osztóvonalak az 5-ös közepéből indulnak az alsókkal párhuzamosan a pajzs tetejére, a cölöp szélességében; a saruzás mesteralaki megfelelője); ágas (Y-alakú mesteralak, melynek felső v-alakú osztóvonalainak csúcsa a 2-es aljának közepéből indul a jobb felső és a bal felső sarok mellé, a velük párhuzamos alsó ferde és függőleges osztóvonalak a cölöp szélességének felelnek meg; az ágasosztás mesteralaki megfelelője); villa (fordított Y-alakú mesteralak, melynek alsó fordított v-alakú osztóvonalainak csúcsa a 8-as tetejének közepén található, innen indulnak a pajzs jobb alsó és bal alsó sarkai mellé, az ezzel párhuzamos ferde és függőleges osztóvonalak a cölöp szélességének felelnek meg; a villásosztás mesteralaki megfelelője); rácsozás (nem tévesztendő össze a rács címerképpel; egymás alá bukó csíkok a kilencedelés osztóvonalai fölött, a csík szélességében; a kilencedelt pajzstagolás, avagy a sakkozás mesteralaki megfelelője; a nyolcadolt, tizedelt, tizenegyedelt stb. tagolásoknak megfelelően a rácsozás is állhat kevesebb vagy több csíkból, ilyenkor a rácsozás a pajzs nagyobb felületét is elfoglalhatja, mint az alatta található alap, ennek ellenére ilyenkor is a rácsozás marad a mesteralak, hiszen, több részből áll és a 7. posztulátum értelmében ilyenkor csak az egyik alkotóelemet kell tekintetbe vennünk, de enélkül is jól kivehető, hogy ez a mező felső alakzata, egyezően az 5. posztulátummal); harántrácsozott (egymás alá bukó harántszalagok a csík szélességében; a tizenkétszer rutázott pajzstagolás mesteralaki megfelelője; ez is lehet ennél kevesebbszer vagy többször harántrácsozott és erre is ugyanazon posztulátumok érvényesek). A harmadik sorban: csatozott (nem tévesztendő össze a csat címerképpel; egymás és egy középső rutaalakzat alá bukó harántszalagok a csík szélességében; ez is a tizenkétszer rutázott pajzstagolás mesteralaki megfelelője; főként az angol és francia heraldikában használják, angol neve fret); ék (amennyiben a ferde osztóvonalak a pajzs felső sarkaiból indulnak ki, nem érhetik el a pajzs alját, hogy maradhassanak mesteralaknak); ék (amennyiben a felső ferde osztóvonalak el vannak tolva a pajzs belseje felé, a csúcsuk elérheti akár a pajzs alját is, anélkül, hogy pajzstagolást, azaz egyenlő nagyságú pajzsfelületeket hoznának létre); fordított ék (ha a ferde osztóvonalak a pajzs alsó sarkaiból indulnak ki, nem érhetik el a pajzs tetejét); három oldalék (a csúcsuk nem éri el a pajzs jobb oldalát, ezért megmaradnak mesteralaknak, csak az alsó ék egyik vége foglalja el pajzs alsó sarkát, ezért is maradnak meg mesteralaknak és azért is, mert a több részből álló mesteralak esetén csak az egyik alkotórészt kell tekintetbe vennünk; amennyiben a három ék közül csak az alsó volna a pajzsban, az már nem ék, hanem balharántos pajzstalp lenne); három cölöpös balharánték (a csúcsuk nem éri el a pajzs tetejét, ezért mesteralakok; itt is az előbb elmondottak érvényesek); szarufa-harántpólya (egyike a két külön mesteralak egyesítésével létrejövő összetett mesteralakoknak).

Szegedi László (vita) 2021. január 28., 13:18 (CET)