Fájl:Mandeville utazásai, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 59v, szaracén ABC.png

"Szaracén" ábécé Mandeville utazásaiban, az Egerton 1982 kéziratban, a 14. sz. utolsó negyede vagy a 15. sz. első negyede [1]

A "szaracén" ABC betűneveinek olvasata (Sz. L.):

fol. 59v:

1. sor.: 1. Almoy, 2. Betath, 3. Cathí, 4. Dⱷlphoi, 5. Ephotí, 6. Ffothí, 2. sor: 7. Garophi, 8. Hethíny, 9. Jotthi, 10. Katthi, 11. Lothyn, 12. Malath, 3. sor: 13. Nabalet, 4. sor: 14. Oʒthi, 15. Poʒiʒeth, 16. Qntholath, 17. Bonthi, 5. sor: 18. Salathí, 19. θothı̅tꝯ [-ītus], 20. Vʒaʒot, 21. Yrtíny, 22. thⱷth

fol. 59v-60r:

1. sor.: 1. Almoẏ, 2. Bethath, 3. Cathi, 2. sor: 4. Delphoi, 5. Ephothí, 6. ffothi, 7. Garophí, 8. Hethíni, 3. sor: 9. Jotthi, 10. Kaythi, 11. Lothny, 12. Malath, 13. Nabalot, 14. Oʒthí, 4. sor: 15. Coʒíʒí, 16. Ʒoth, 17. Rntolath, 18. Ronthi, 19. Salathí, 20. θhatímꝯ [Thatímus], fol. 60r: 1. sor: 1. (21.) ẏrthony, 2. (22.) aʒaʒoth, 3. (23.) arotthí, 4. (24.) Ʒotípín, 5. (25.) ithetꝯ [-us]

A kézirat ABC-i:

fol. 10r: görög (a betűnevek a görög betűrajzok alatt találhatók)

fol. 23r: egyiptomi (a betűrajzok hiányzanak, a betűk nevei azok latin betűs hangértékeinek megjelölése alatt)

fol. 45r: héber (a betűrajzok a betűk latin betűs hangértékeinek megjelölései alatt)

fol. 59v és fol. 60r: szaracén (a[z aethicusi] betűnevek a 21 betűrajz fölötti és [másolási hiba miatt?] megismételve az az alatti sorokban folytatólagosan találhatók, melyek a 60r fólión érnek véget 24, az előbbi 21 betűrajzzal részben azonos betűkkel együtt)

fol. 63v: perzsa (a lap felső részén [nagyrészt aethicusi] betűnevek folytatólagosan 3 és egy negyed sorba írva, betűrajzok nélkül, fölöttük a betűnevek hangértékeinek megadása latin betűkkel)

fol. 64v: káldeai (betűrajzok, betűneveik és hangértékeik nélkül)

Irodalom:
M. C. Seymour: The scribal tradition of Mandeville's Travels : the insular version. Scriptorium 1964. 18-1. pp. 34-48. [2]

Mandeville utazásainak nem mindegyik kézirata tartalmaz ábécéket. A legtöbb kontinentális és inszuláris francia kézirat hat ábécét foglal magában: görög, egyiptomi, héber, szaracén, perzsa és káldeai. Sok francia kéziratokból hiányzik a perzsa. Ezen ábécék különféle nyolcadik századi ABC-gyűjteményekre mehetnek vissza. Egyes kéziratokban hatnál több ABC is megtalálható, köztük két hollandban [valójában alnémetben: Berlin, Germ. fol. 204. és Lüneburg, Ratsbücherei MS C 8 Fol. 15], amelyek tizenötöt tartalmaznak. [Ian Higgins ed.: The Book of John Mandeville, With Related Texts (Indianapolis: Hackett, 2011. 267.] [A szokásos haton: görög, egyiptomi, héber, szaracén(-pogány), perzsa, káldeiai kívül még: egy meghatározatlan (szaracén) Oreb és Sinai közötti szaracén qui sunt sub Soldano uel Caliphe, továbbá orosz, szláv, örmény, indiai, etióp, cathayi, grúz és szaracén-török; Sz. L.: de ezen ábécék összesen 17 oldalon találhatók meg, miközben ezek közül az első ilyen oldalon van külön-külön héber és júdeai ABC.] A középangol kéziratok közül az Egerton Ms. 1982 tartalmazza a legtöbb ABC-t. Csak a Bodley változatban (MS e Musaeo 116 és Rawlinson D.99) nem található egy sem. Az Egerton kéziratban megtalálható a görög, héber, egyiptomi, a szaracén és egy másik szaracén ABC-t. Ezen négynek a betűnevei és a -rajzai is megtalálhatók. A vele egykorú Cotton kézirat (British Library Cotton Titus C.XVI) ugyanezt a négy teljes ábécét tartalmazza. Az Egerton kéziratban további két hiányos ABC is megtalálható, a káldeai betűrajzokkal, -nevek nélkül, míg a perzsa ABC csak a betűnevekkel szerepel, a betűk rajzai nélkül. A görög és a szaracén ABC a fejezet végén található, a többi a szövegbe beágyazva, amikor az elbeszélés tárgya megváltozik.

A középangol kéziratok közül az Egerton tartalmazza a legtöbb ábécét. Csak a Bodley verzió nem tartalmaz egyet sem, mely az MS e Musaeo 116 és Rawlinson D.99 kéziratokban maradt fenn. A Defective kéziratcsalád kézirataiban (a legkorábbi 1385 körüli) héber és szaracén ABC van. Az Egerton kéziratban ehhez jön még a görög, egyiptomi és egy második szaracén ABC, aminek valószínűleg az az oka, hogy az összeállításánál forrásként két különböző kéziratot használtak fel. Ezen négy ABC egyaránt megjelenik a betűrajzokkal és nevekkel együtt... Miközben a nagyjából azonos korú Cotton kézirat (British Library Cotton Titus C.XVI) ezen négy teljes rendszert tartalmazza, az Egertonban két nem teljes ábécé is van: a "Caldee" (káldeai), mely csak a betűszimbólumokat tartalmazza, míg a perzsának csak a betűnevei vannak meg. A görög és a szaracén ábécék a fejezeteik végén láthatók, míg a többi hajlamos a fejezeten belüli albeosztásként megjelenni, olyan átmeneti pillanatoknál, amikor az elbeszélés menete egy új helyszínre tér át. (Kara L. McShane: Deciphering Identity in The Book of John Mandeville's Alphabets. Philological Quarterly (Vol. 97, Issue 1) Winter 2018. (University of Iowa) p. 27-53.) [3]

Vö.: Bennett, J. Waters: The rediscovery of Sir John Mandeville, New York. 1954. 325.[4]

Seebold, Elmar: Mandevilles Alphabete und die mittelalterlichen Alphabetsammlungen.” Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 120: 1998. 435–49. [5]

Iain Macleod Higgins (szerk. és ford.): The Book of John Mandeville: with Related Texts (Hackett Classics). Hackett Publishing: Indianapolis-Cambridge. 2011. 267.

A berlini Germ. fol. 204 digitalizálva: [6]

British Library MS Egerton 1982 (Szegedi László részére készített másolatok, 2022. 9. 7.)

Detailed record for Egerton 1982 [7]

Author John Mandeville
Title Travels of Sir John Mandeville
Origin England
Date last quarter of the 14th or 1st quarter of the 15th century
Language English
Script Gothic cursive
Decoration 1 large decorated initial, in colours (f. 3). Smaller initials in plain red or blue, some with reserved designs.
Dimensions in mm 215 x 150 (170 x 110)
Official foliation ff. 132 (+ 10 paper flyleaves after f. 2, and 14 at the end)
Form Parchment codex
Binding BM/BL in-house.
Provenance ? The Benedictine Abbey of St Albans (see below). ? Willyam Caxton, by 1490 (see below). ? Richard Tottyl, London, by 1579 (see below). Hugh Tuthill, descendant of Tottyl (see below). E. Hill, M. D., 22 March 1803: note stating that on a leaf of paper pasted on the inside of the old cover was written 'Thys fayre Boke I have fro the Abbey of Saint Albons in thys yeare of our Lord m.cccclxxxx the sixt daye of Apryll. Willyam Caxton', and 'Richard Tottyl, 1579, London', by whose descendant, the Rev. Hugh Tuthill, the book was given to E. Hill (f. 2). Bought by the British Museum from M. Curtis of Clodagh-Lodge, Portlow, 28 June 1865 (note on f. 2), using the Bridgewater fund (£12,000 bequeathed in 1829 by Francis Henry Egerton, 8th Earl of Bridgewater (b. 1756, d. 1829).

Select bibliography

Catalogue of Additions to the Manuscripts in the British Museum in the Years 1853-1875 (London: British Museum, 1877), no. Eg. 1982.

The buke of John Maundeuill, being the travels of Sir John Mandeville, Knight 1322-1356 : A hitherto unpublished English version from the unique copy (Egerton ms. 1982) in the British museum, ed. by G.F. Warner (London: Roxburgh Club, 1889).

A Guide to the Exhibition of Some Part of the Egerton Collection of Manuscripts in the British Museum (London: British Museum, 1929), no. 104.

Medieval Libraries of Great Britain: A List of Surviving Books, ed. by N. R. Ker, 2nd edn, Royal Historical Society Guides and Handbooks, 3 (London: Royal Historical Society, 1964), p. 166.

John B. Friedman, Northern English Books, Owners, and Makers in the Late Middle Ages (Syracuse, NY: Syracuse University Press, 1995), no. 113.

Antonia Gransden, Historical Writing in England, 2 vols (London: Routledge & Kegan, 1974; Ithaca: Cornell University Press, 1982), II, c. 1307 to the Early Sixteenth Century, p. 127 n. 69.

The travels of Sir John Mandeville, translated with an introduction by C.W.R.D. Moseley (London : Penguin, 2005), p. 558.

The Medieval Bestiary: Animals in the Middle Ages, ed. by David Badke, [8] [accessed 14 August 2009].