Fájl:Magyar-Anjou címeres selyemkárpit.jpg

Összegzés[szerkesztés]

Az Anjou uralkodók címeres trónkárpitja

A magyar-Anjou címeres selyemkárpit

Az egykori Teleki palota területén [1994-től 2000-ig] folytatott régészeti kutatások a terület középkori beépítettségéből jó adatokkal szolgáltak. Az épület helyén a középkorban valószínűleg három, a várfalig kihúzódó K-Ny-i irányú telek volt. A három közül az északra eső telek területén található az újkori épület mélypincéje. Itt tártuk fel a pince padlójától számított 13,70 m mély négyzetes formájú kutat, melyet a sziklába vágtak és béleletlen volt. Egykor rendszeresen tisztították, karbantartották egészen addig, míg fel nem hagytak használatával. A kút alsó, mintegy 5 méterét kitöltő, iszapos gazdag leletanyagot tartalmazó réteg valószínűleg egy rendcsinálás, nagytakarítás során került a kútba, mely a középkori telken egykor állt, épület tulajdonosváltásával kapcsolható össze. A légmentesség és az állandó vízutánpótlás szerencsés módon megőrizte a szerves – bőr – fa – textil anyagokat, valamint a növényi magvakat is. A kút használatának megszűntét Luxemburgi Zsigmond király 1390-1427 között vert, a kút alsó részén, az iszapból előkerült pénzei keltezik.

A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találtuk meg a kútban, több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak. Az Árpádok vörös-ezüst (fehér) vágásos és az Anjouk kék alapon arany liliomos címerét rombusz alakú, ún. rutapajzsokban ábrázoló kárpit alábélelt lehetett a rajta látható varrásnyomok alapján. Az Anjou pajzson a liliomok felett a fekvő E betűt formázó, háromágú, lebegő tornagallér látható. Ez a heraldikában címertörésnek nevezett ábrázolás a nápolyi Anjou királyi udvarral kapcsolja össze leletünket. Készítés technikája: rátéthímzéses, több darabból összevarrt. Eredeti méretét nem ismerjük. Jelenlegi formájában több szélén durván lenyírt, visszahajtott, de ez az elfoszlott anyag javításával is magyarázható. Ábrázolása miatt tulajdonosát Anjou házi uralkodóink és azok legszűkebb környezetében kell keresnünk. Hasonló kárpit borítja a nápolyi Anjou ágból származó Károly Róbert magyar király III. kettős felségpecsétjén a trónus háttámláját.

B. Nyékhelyi Dorottya régész

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!