Fájl:Kurucz csákósüveg-czimer.PNG

Összefoglaló[szerkesztés]

Kurucz csákósüveg-czimer.

A kőszegi városi levéltárban egyéb nevezetes régiségek, — pl. a hős Jurisics 1532-ik zászlaja, s egy más, 1644-iki lobogó — mellett őriztetik azon érdekes emlék is, melynek rajzát ime bemutatjuk, s magyarázatát közöljük.
Lássuk mindenekelőtt tüzetes leirását. E régiség csinosan készitett dombormű, vékony sárgaréz-lemezből; terjedelme sokkal nagyobb mint rajzunkban, mely jelentékenyen kicsinyitve van. Magassága úgyanis e réz-czimernek aljától csúcsáig 9, középszélessége 6, talapjának szélessége pedig 7 és 1/2 bécsi hüvelyk. Az egész szélességében félhengeralakulag meg van hajtva, a mint hajdan rendeltetéséhez képest a kurucz hősök homlokát fedő föveg formájához idomult. A tulajdonképeni czimerlapot, melyet a szép stylban készült, Ízletes és arányos hajlású párkányzatok szegélyeznek, két oldalról aljából kinövő s csúcsán a korona keresztje fölött összefutó koszoruszerü réz-diszitmény folyja körül, a mely közt és a czimer táblája közt hat helyütt szabályos hézag látható; e hézagokat a föveg posztója töltötte vala be. Magának a réztáblának csúcsát igen szép domborveretü korona képezi; alatta a paizs felső — keskenyebb — osztályában Rákóczi Ferencz fejedelem nevének egymásbafolyó kezdőbetűi látszanak, finomul — szintén dombormunkával — kipontozott mezőben. E pontozás a czimertan szabályai szerint aranyszint jelent. Magok ezen F. és R- ( = Franciscus Rákóczi) kezdőbetűk is igen csinos formájuak, kivált a művészet akkori álláspontját véve tekintetbe. A paizs alsó szélesebb osztályának közepét a fejedelem családi czimere foglalja el, ugymint a hármasbérczen álló félkerékből kiemelkedő-saskeselyü, jobbjában kar- dot villogtatva; a sas fölött félkör-alakban szalag huzódik végig a czimerpaizs mezején, s e szalaon igen tisztán kivehető, szabályos alkatú domorbetükkel „Pro glória et patria" (Dicsőségért és hazáért) felirat olvasható. Rövid, de Rákóczi nagyratörő, lovagias és nemes lelkét jellemző szavak. A czimerpaizst diszes foglalvány keriti hoszszukás kör-alakban, fölötte a Rákóczi-ház feje- delmi födött-koronájával. Ez utóbbi mellett két oldaláról két hatalmas oroszlánfő tátong elénk. haragos tekintettel, duzzadó szemekkel, vadul lobogó sörénynyel: a harcznak és erőnek jelképe. Még alább, szintén mindakétfelől, a háboru más jelképei: kópiás zászlók, halomba rakott ágyúgolyók szemlélhetők, mig legalul győzelmet jelképező babérágak érintik közvetlenül Rákóczi czimerének széleit. — E czimer koronája balfelől valami erőszakos ütődés vagy vágás következtében át van lyukasztva, s a fölötte álló F.E. betük aranymezeje is, szintén balfelől, erősen behorpadt. Ugy látszik, hogy mind a két romlást egy csapás okozá: tán ugyanaz, mely a főveg egykori hős gazdáját, a mint Kőszeg várát vakmerően vítta volna, az ostromlétráról lesujtotta.
E régiség ugyanis, egy mellette lévő egykoru hiteles följegyzés tanusága szerint 1776-ban a kőszegi vár árkából ásatott ki, és pedig a felső kapunál, a várfal tövében lévő töltésből, a melyet egy Fuchshofíer Kristóf nevü kőszegi polgár, a ki az azon időben felhagyott kőszegi vár árka ezen részét megvette volt, levonatott.
Kőszeget a kuruczok két izben vítták meg rohammal, először 1705. deczember 8-án, Kisfaludy György brigadéros alatt, a midőn az ostrom hevében az őrségen kivül mintegy 300 német polgárt is kardra hánytak, s másodszor 1706. deczember végén, Bottyán János tábornok vezérlete alatt. Az első alkalomkor a gyalogezredek közül a báró Sennyey Pongrácz és Szinay Mihály regimentjei vettek részt a rohamban, a másodiknál a Fodor Lászlóé, Benkő Ferenczé és talán még Révay Gáspáré.
Az ismertetett csákó-süvegczimer tehát ezen ezredek valamelyikének a rohamban elesett egyik hajdújáé volt, minden valószínüség szerint annyi egyébként is mindenesetre bizonyos, hogy hajdusüvegröl való: mert a kuruczok lovassága kalpagot viselt; magas süveget — a minőre ez a czimer alkalmas, a hajdúság hord vala. A kurucz hajdusüveg pedig fekete volt s formájára és anyagára nézve épen olyan, mint a minőt a tuladunai uro- urodalmi és közbirtokossági szekeresbéresek sok helyütt még most is viselnek, elől uraságjok, rézczimerével, vagy nevének kezdőbetüivel, pl. a tataiak: G. E. M. = Gróf Eszterházy Miklós. E süveget, ha tetejéről diszitésül zsacskószerü - többnyire piros vagy kék — posztó csüngött alá, a régiek csákó-süvegnek, s ama fillentyűt csákónak nevezék, különben csak egyszerüen süvegnek, vagy fekete-süvegnek. Később a katonaságnál ama fillentyüről átvitt értelemben az egész süveg csákónak neveztetett — elég helytelenül, mert a kalpagnak is van csákója — és e nevet akkor is megtartotta, a midőn idők multával már fillentyüjét vagyis tulajdonképeni csákóját egészen elveszte, és németes u. n. „Schirmleder" varratott eléje. Ezzel egészen kivették formájából. Mindazáltal a mai, egész Európaszerte használt katonai csákó ősapja tagadhatatlanul a régi kurucz fekete hajdusüveg, — csakhogy most már a magyar gyalogokéra is a kétfejü sas szállott a Rákóczi vagy Magyarország czimere helyett.

Thaly Kálmán. (Vasárnapi Újság, 1867. 14. évf. 18. sz. 215-216. l.)

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes