Fájl:Középkori bosnyák siremlékek ornamentikája.PNG

Összefoglaló[szerkesztés]

Középkori bosnyák síremlékek ornamentikája

A mennyire a középkori bosnyák siremlékek ornamentikájából a XIV– XV. századbeli heraldikai motivumokra, illetőleg ezeknek a rendszerére következtethetünk, kétségtelen, hogy azok jó részben mint jelvények szerepelnek, s csak bizonyos esetekben foghatók fel czimerekül. – Az egyenes kardra fektetett háromszögü czimertelen pajzs – irja Truhelka i. é. 411. l. – harczos sirját jelenti. De ezenkivül egész sorozatát látjuk a mindig egyenes kardra fektetett czimeres pajzsoknak. A túllapon közölt pajzsformák közül a b) és d) száma tárcsapajzs, a c), e), f) számu négyszögű pajzs, a g) számu kerektalpu pajzs, megannyi ismeretes forma. A mi a czimeralakokat illeti, a bosnyák heraldikát a harántosztás jellemzi. Ily harántosztás látható a b–d, f–g czimereken és pedig a b) czimerben: rámás pajzsban két párhuzamos (bal) szalag, a c) czimerben (bal) harántpólya felül-alul kerek alakkal (besants), ugyanilyen a d) sz. csak hogy ebben balra fordult holdszarv látható felül; a e) sz. czimerben szarvával felfelé fordult félhold fölött négy végén gömbös kereszt látszik; a f) sz. (jobb) 64haránt pólya alsó s felső végén kerek alak, valamint a pajzs bal felső s jobb alsó sarkán kerek alak; a g) sz. czimerben (jobb) pajzsos ékitményü harántpólyát látunk, oldalt felül bélelt kerek alakot.

Ezek a czimeres alakok ismétlődnek a siremlékeken. Technikailag véve kétségtelenül czimerek. Truhelka abból a körülményből, hogy a bosnyák előkelő családok pecsétein csak monogrammok s a nevek kezdő betüi láthatók, azt következteti, hogy a bosnyák családok csak ritkán s aránylag későn használtak igazándi czimereket (i. h. 412–413. l.). Idézi e részben Hranic Sandaly, testvérei Vuk (István Szt.-Száva herczegének atyja) és Vukac, de magának István herczegnek is a monogrammját. Igaz, hogy ezek a Koszacsák monogrammjaikat, vagyis nevök kezdő-betüit használták gyürüpecséteiken – ugyanezt cselekedték a nyugaton, s nálunk is Magyarországon –, de azért volt czimerök és használták is. Csak az a különbség a fejlettebb tengerparti és észak-dalmácziai horvát nemzetségek s a bosnyák belföldi nemzetségek között, hogy mig amazok az olasz és magyar hatás következtében elébb válnak magánjogilag is körülirható családokká, a bosnyák családok közül csak kevésnek van állandósitott családi neve még. A fejedelmi családnak s a vajdaságra vergődött családoknak mindenesetre van czimerök. A provincziára nézve teljesen mindegy, hogy e czimerek eredetileg a harczosok, később a nemesek (vlastela, proceres) diszjelvényei voltak. Ez éppen a bosnyák heraldika kiinduló pontja. Ha e téren még bizonyos homály boritja is ismeretkörünket, tagadhatatlan, hogy a balkáni kulturfejlődésnek érdekességben és eredetiségben bővelkedő ága lesz majdan – az összes hozzáférhető idevágó emlékek összehasonlitása után – világossá.

(THALLÓCZY LAJOS: BALKÁNI (DÉLI-SZLÁV) ÉS MAGYAR CZIMEREK ÉS PECSÉTBELI EMLÉKEK. Turul 1908/2. 63-64.)

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false