Fájl:Későgótikus vértezetek a bécsi fegyvergyűjteményből.png

Összefoglaló[szerkesztés]

A Magyar Történeti Múzeum Fegyvertára a magyar mult évezredes harcainak támadó és védő eszközeiről kissé hiányos képet nyújt. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a vértezetekre, amelyeknek a legnagyobb részét: 14 darabot az 1933. év folyamán a békeszerződés értelmében a bécsi volt udvari-kincstári és hitbizományi gyűjteményekből kaptunk meg. ...

Miután nyilván a tiroli-ág gyűjtőhajlama okozta, hogy a nevezetes fegyvertárgy [Mátyás király kardjának] Zsigmond főherceg kezébe kerüljön, a magyar megbízottaknak különösképpen szemügyre kellett venniök az ő nevével kapcsolatos darabokat. Azonnal feltűnt, hogy a tulajdonába származtatott és a bécsi Fegyvergyűjteményben őrzött két pompás vértezet közül (XXXII t. 1—2. képek) legfeljebb az egyik lehetett az övé. A fegyverzetek vállbősége t. i. kb. azonos ugyan, — mindkettő felnőtt emberé volt tehát — de magasságuk között több mint 14 cm-res különbséget észleltek. Az alacsonyabbra szabott tehát bízvást lehetett a közismerten kistermetű Mátyás királyé.

Kétségtelen, hogy a király egyik vértezete csakugyan Bécsbe került. Hogy éppen Zsigmond főherceg hagyatékába, ezt a magyar megbízottak nem merték vitatni, de az átszármazási lehetőség nyilvánvaló volt, annál is inkább, mert Miksa király, a későbbi császár, a gyüjtőhajlamú Zsigmond főherceg birtokába jutatta volt Mátyás király kardját, nagyon feltehető tehát, hogy egyéb Mátyás ereklye is Zsigmond birtokába került.

...Tudvalevő, hogy Korvin János özvegye, Frangepán Beatrix 1509 január 25-én György brandenburgi őrgróf felesége lett. Ezáltal vagyona jórésze Brandenburgi tulajdonba ment át, s miután első férjéből származható fegyverzetek között örökölhetett egy (az apósa számára készült) bizonyára nem köznapi munkájú gótikus vértezetet. Innen kerülhetett azután a tiroli-ág tulajdonába, ahol korát és Zsigmond főherceg vértezetével való hasonlatosságát tekintve, a kortárs főherceg hagyatékává avatták. A Brandenburgi-család körében viszont megmaradt, úgy látszik, annak a tudatnak emléke, hogy fegyverzeteik egyike a nagy magyar király tulajdonából való.

Egyszerű s a múltban igen gyakran előforduló hagyomány-áttolódással volna tehát dolgunk, amelynek elgondolhatóságát és jogos feltételezhetőségét maga az osztrák tárgyaló bizottság is elismerte. Gyakorlati sikert azonban a származás nem arathatott. Az osztrák megbízottak csak olyan érvelés alapján mentek bele tárgyaik kiszolgáltatásába, amelyből a hipotétikus jelleg tökéletesen hiányzott. [2]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false