Fájl:Kálmán király aranygyűrűje.png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Eredeti fájl(926 × 445 képpont, fájlméret: 508 KB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

Kálmán király aranygyűrűje

Forrás

Hampel József: KÁLMÁN KIRÁLY ARANYGYŰRŰJE. Archaeologiai Értesítő 1908. 11-12.[1]

Dátum


Szerző


Engedély


Gipsz után készülvén a gyűrű részletrajzai, melyek az Arch. Ert. mult évi folyamának 33—37. lapjain megjelentek, azok nem lehettek olyan szabatosak, mint a hogy kívánhatták olvasóink. Nemrégiben, 1907 november 28-ikán, közvetve az előttünk ismeretlen tulajdonos és közvetlenül dr. b. Forster Gyula úr szívességéből, rajzolónk négy órán át láthatta a gyűrűt eredetiben és ekkor készült az idecsatolt négy ábra, mely jóval közelebb éri az eredeti írásformákat, melyeknek nem elég szabatos másolása némely olvasónkban bizalmatlanságot keltett a gyűrű hitelessége iránt. 1. ábránk adja az egész gyűrűt oldalnézetben mutatja az alakját és a külső föliratok helyét. 2. a) b) mutatja a gyűrű két keskeny oldalát. 3. ábránk közös kiterített képben mutatja a külső föliratokat együttesen. A fej fölületén három sorban COL | OMA | NNI | és körülötte nagyobb betűkkel csupán két helyütt megtörve COLOM | ANNI. A két oldalsó szívidomú paizsocskán, egyszer négy sorban alulról fölfelé A | NV | LV | S, másodszor három sorban RE | GI | S. Fölöslegesnek tartottuk a hitelesen ellenőrzött rajzok mellett a nyomdai typusok jellegének visszaadására törekedni. 4. ábránk végül adja a gyűrű belső oldalába vésett rejtélyes föliratot, mely mai nagybetűkbe áttéve így szól: GVT · GVT · GVT · ANI · TAbAL

Most tehát azok, a kik csupán abból az okból kételkedtek a gyűrűben, mert nekik a föliratok betűi nem tetszettek, meg lehetnek elégedve; csupa oly betűt látnak a gyűrűn, mely a kül- és belföldi XI. és XII. századi vésett, faragott, öntött, trébelt és présölt latin és görög föliratos emlékeken szereplő betűkkel összevágnak. Aranygyűrűről, plane fejedelem számára való gyűrű készítéséről lévén szó, természetes, hogy a legügyesebb mestert bízták meg vele, a kit találhattak.

Némely sajátszerűségek, mint a király neve genitivusban a fejlapon és még egyszer azonkívül annak kijelentése, hogy ez a gyűrű Kálmán király gyűrűje, nyilván a kor fejedelmi szokásaiban találja magyarázatát; más analógia ismerete nélkül is ezt tartjuk, mert a bőbeszédűség nem tartalmaz semmi fölöslegest.

Egyébként kérjük a hozzáértőket, hogy ha vannak érvekkel indokolható kételyeik, adják elé a tudomány érdekében, melyben a gyűrűt fölfogásunk szerint előreláthatólag előkelő hely fogja illetni, de csak akkor, ha minden kritika kénytelen lesz vele szemben hátrálni.

Legtöbb olvasónkat bizonyára a gyűrű belsején olvasható rejtélyes mondás ejthette zavarba. E folyóirat szerkesztője idézett helyen a szöveg alatt, mindjárt első alkalommal, ajánlott egy megfejtést, mely azonban lehetetlenségnek bizonyult.

Nem a hazai történetírók és magyar kútfővizsgálók czáfoltak reá, ők a szakfolyóiratok tanúsága szerint nem mutattak a gyűrű iránt érdeklődést, de megczáfolta szándékán kívül Adrien Blanchet, a franczia numismata, egy Göhl Ödön úrhoz írt levélben. Abban ugyanis idézi egy előadását, melyet 1898-ban a franczia régészek társulatában tartott. Ott egy Chateaurouxból származó, 1873 óta ismeretes középkori aranygyűrű újabb tárgyalása alkalmából, kiterjeszkedik a talizmánul szolgált középkori gyűrűk és érmek fölirataira.

Ismeretesek gyűrűk «gutta», «gutan», «gut gutani» föliratokkal. Ez utóbbi összetétel Ulger angersi püspök aranygyűrűjén szerepel (1125—1149). Angliából vált ismeretessé több hasonló föliratú gyűrű; egyiken «Thebal Guth Guttani» szavakkal. Guta vagy Gutta a középkori nyelvben köszvényt jelent és a kinek segítségét kérik háromszorosan a gutta ellen, az Thebal vagy (a mi gyűrűnkön) Tabal. Ebben a névben foglaltatik a három szent király egyikének a neve Balthasar rövidített formában és az első két szótag elcserélésével. A mi jelmondatunk félig latin, félig görög betűkből áll, így tehát nem lehet bökkenő, hogyha vegyes nyelvű mondást tételezünk föl. A köszvény elleni segítségkérés szerintünk az ANI szóban rejlik, a mely az ὰνιἀομαι gyógyítani igének lehet rövidítése.

Más föliratokban ez a szó összefut a «gut» szóval, a Kálmán király gyűrűjén határozottan külön szó gyanánt jelzi a két elszigetelő pont. A talizmános mondat értelme ezek szerint ez volna «a köszvényt, köszvényt, köszvényt gyógyítsd meg óh Boldizsár!»

Kálmán király tehát korának Európaszerte dívó szokásának megfelelőleg javas gyűrűben kereste a köszvénytől való gyógyulást. Ez volt a főok, a miért e gyűrűt hordta. Használta-e állami okmányok pecsételésére is, azt nem tudjuk. A historikus okmányokon még nem lelték meg e gyűrűvel való pecsételést. A gyűrű az ő hitelessége szempontjából ily bizonyítékra nem is szorul; jelentősége, mint talizmán eléggé indokolta létezését.

Hogyha szaktársaink ezek után mégis kétségbevonnák hitelességét, kérjük, közöljék folyóiratunkban indokoltan kételyeiket.


Kálmán király talizmángyűrűje.png

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. március 30., 14:52Bélyegkép a 2018. március 30., 14:52-kori változatról926 × 445 (508 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = Kálmán király aranygyűrűje | Forrás = Hampel József: KÁLMÁN KIRÁLY ARANYGYŰRŰJE. Archaeologiai Értesítő 1908. 11-12.[http://real-j.mtak.hu/335/1/ARCHERT_1908_uf_028.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Gipsz után készülvén a gyűrű részletrajzai, melyek az Arch. Ert. mult évi folyamának 33—37. lapjain megjelentek, azok nem lehettek olyan szabatosak, mint a hogy kívánhatták olvasóink. Nemrégi…
  • Ezt a fájlt nem lehet felülírni.

Metaadatok