Fájl:III. Endre hercegi pecsétje, 1286.jpg

III. Endre pecsétje hercegként, 1286

Döry 1917. 30-31.: "A másik adatunk András herczegnek, a későbbi III. Endrének lovas pecsétje 1286-ból, melynek egyetlen ismert példányát a bécsi Házi-, udvari- és állami levéltár őrzi. E pecsét voltaképen nem András herczeg okleveléről, hanem egy 1286 jun. 6-án Duinóban kelt közjegyzői oklevélről függ, melyben Albert görczi gróf és Mauroceno (Morosini) Albert, mint András herczeg nagybátyja és procuratora a görczi gróf Klára nevü leánya és András herczeg közt házassági szerződést kötnek s a mely oklevélre nagyobb bizonyság kedvéért a görczi gróf és a herczeg nevében Mauroceno Albert szintén ráfüggesztették pecsétjüket.* [«ad quorum evidentiam et maiorem stabilitatem predictus dominus Albertus comes et dictus dominus Albertinus Mauroceno nomine et loco predicti domini ducis fecerunt presens instrumentum sigillorum suorum pendentium munimine roborari.» (Wenzel: IV. 286. l.)] Az oklevélnek a bécsi levéltárban levő példányán mindkét pecsét megvan, bár töredezett állapotban. 31Az egyikről összehasonlitás utján kétségtelenül megállapitható, hogy a görczi grófé. A másiknak köriratából csak néhány olvashatatlan betünyom van meg;* [Dr. Szekfü Gyula szives közlése. A pecsét gipszmásolata az Orsz. levéltárban.] a szöveg alapján azonban alig lehet kétség aziránt, hogy Mauroceno Albert megbizójának, András herczegnek pecsétjét függesztette az oklevélre. Megerősít ebben az a körülmény is, hogy a Morosini-család czímere kék pajzsban egy arany vizszintes pólya, holott a lovas vitéz karján egy hét csikra osztott, tehát az Árpádházbeli királyok czímerével egyező pajzs látható (23. ábra, nagyitva).* [A csikok száma czímerünkben, mint tudjuk, ingadozik, tehát nem lényeges.]"

Döry Ferenc: Magyarország czímerének kialakulása. Turul 35 1917. 17-33.[1]