Fájl:Harmadlagos mesteralakok.svg

Harmadlagos mesteralakok

A harmadlagos mesteralakok táblája (lebegnek a mezőben, mindig a kisebb pajzsfelületet teszik ki, mindig az alap fölött helyezkednek el; soha nem alkothatnak mezőt és csak kivételesen alapot; átmenetet képeznek a mesteralakok és a címerképek között). A felső sorban: boglártelek (négyzet a boglárhelyen); darab (téglalap alakú mesteralak, maximálisan a boglártelek felének nagyságában; ennél általában kisebb a nagysága és többedmagával fordul elő a pajzsban); boglár-tarkóék; boglár-bokaék (a boglártelek átlós vonallal megfelezett derékszögű ékalakzata; a nevezéktanukat aszerint lehet kialakítani, hogy az átlós vonal a pajzs melyik sarka felé néz; így pl. a boglár-tarkóéknél az átlós oldal a tarkóhely (3) felé néz; a további két hiányzó ék megnevezése: boglár-főék és boglár-lábék); lebegő ék (mivel lebeg harmadlagos mesteralak); ruta (rombusz alakú mesteralak; általában többedmagával fordul elő); nagyruta (a ruta ultramodális változata; pajzstagolás nem lehet, mert nem hoz létre egyenlő nagyságú felületeket, nem lehet mesteralak sem, mert nem ez a kisebb felület – kisebb csak úgy lehetne, ha lebegne, akkor viszont rutának neveznénk – és nem lehet másodlagos mesteralak sem, mert nem foglalja el a pajzs sarkait, ezért csak a ruta ultramodális változataként, harmadlagos mesteralakként definiálható, annak ellenére is, hogy csak négy pontban ugyan, de érinti a pajzs széleit). A második sorban: golyó (köralakú mesteralak; általában többedmagával fordul elő; ha a borítása fém, a neve bizánci, ha szín, akkor lepényes); belső ráma (minimálisan a ráma szélességével, maximálisan a boglárhely külső szélével beljebb helyezett ráma, párhuzamosan a pajzs körvonalaival); keresztek: görög, latin, kettős, máltai és jeruzsálemi kereszt (a kereszt mesteralak lebegő változatai; harmadlagos mesteralakként átmenetet képeznek a címerképek felé, de megmaradnak mesteralaknak).

Szegedi László (vita) 2021. január 28., 13:43 (CET)