Fájl:Győri ötvösjegyek.png
Eredeti fájl (1 263 × 681 képpont, fájlméret: 1,21 MB, MIME-típus: image/png)
Összefoglaló[szerkesztés]
Leírás |
Győri ötvösjegyek |
---|---|
Forrás |
W. Kőszeghy Elemér: A MAGYAR ÖTVÖSJEGYEK RENDSZERES GYŰJTÉSÉRŐL. Archaeologiai Értesítő 1912. 132-150.[1] |
Dátum |
|
Szerző |
|
Engedély |
|
...egy érdekes példáját a hitelesítőjegy használatában tapasztalható ugrásoknak kell itt bemutatnom (4. ábra), annál is inkább, mert e példa a győri ötvösség köréből van véve, melyről — pedig az ottani szintén virágzó czéh volt — nem igen volt még szó szakirodalmunkban. Győrött a hitelesítőjegy a XVIII. század vége óta a magyar állam czímeréből és 13-as számból, később ezen felül az évszámból állott. A magyar czímer a város czímerének hibás másolásából keletkezett, a melyben az apostoli kettőskereszt helyén egy szent alakját látjuk. A magyar czímeres, illetve ahhoz hasonló jegy használata azonban csak a XVIII. század végéig visszamenőleg volt kimutatható. Itt megszakadt a láncz, azonban a győri benczések templomának egy kövekkel ékes XVIII. századi feszületjén akadt egy mesterjegy: IMC, melynek betűi ismét különös egyezést mutattak Crines János Mihály (loh. Mich. Crines) tekintélyes győri ötvös (1714—54) nevének kezdőbetűivel.* [* A győri ötvösezéh iratait ft. Börzsönyi Arnold tanár úr hálára kötelező, szíves segítségével dolgoztam fel, a győri Szt. Benedek-rendi főgimnázium múzeumában.] A mesterjegy mellett e tárgyon csak két kis bemélyedés vehető észre. Némi gyakorlat a kopott és hiányos ötvösjegyek tanulmányozása terén megengedte annak feltevését, hogy e két bemélyedés egy pajzskeretbe foglalt keresztet ábrázoló hitelesitőjegygyé lehetne kiegészíthető, miként azt alábbi táblázat 2. jegycsoportjánál megrajzoltam. Győr város czímerében ugyanis a jobb mezőben a három pólya fölött hasonló kereszt látható, mint a milyenné e jegy kiegészíthető s a czímernek éppen ez a részlete látszik a legalkalmasabbnak, hogy — ha már nem az egész czímert használták hitelesítőjegynek — az ötvösök jegyül átvegyék. E jegy korábbi nyomai után kutatva sikerült is a győri székesegyház kincstárában egy, a XIX. században átalakított kelyhet találnom, melynek 1637. évi felirattal ellátott talpán a pajzsba foglalt kereszt IP mesterjegygyei látható. A XVII. század elején pedig Pereszteghy János volt a czéhmester Győrben. A város czímerével való rokonság magában véve nem alap a meghatározásra, de mikor azt látjuk, hogy két évi kutatás alatt hazánkban csak éppen a czímerében keresztet feltüntető Győrben fordult elő ilyen keresztet ábrázoló hitelesítőjegy s éppen olyan mesterjegyekkel kapcsolatban, a melyek egyeznek a tárgy korával egyező korbeli győri mesterek nevének kezdőbetűivel, akkor azt hiszem, elfogadhatjuk e meghatározást.
Licenc[szerkesztés]
Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján:
Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. |
Fájltörténet
Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.
Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
aktuális | 2018. március 21., 15:22 | 1 263 × 681 (1,21 MB) | Szegedi László (vitalap | szerkesztései) | {{Összegzés | Leírás = Lőcsei hitelesítőjeggyel együtt szereplő családi címerből képzett, mesterjegy | Forrás = W. Kőszeghy Elemér: A MAGYAR ÖTVÖSJEGYEK RENDSZERES GYŰJTÉSÉRŐL. Archaeologiai Értesítő 1912. 132-150.[http://real-j.mtak.hu/319/1/ARCHERT_1912_uf_032.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} ...egy érdekes példáját a hitelesítőjegy használatában tapasztalható ugrásoknak kell itt bemutatnom (4. ábra), annál is inkább, mert e példa a győri ötvösség köréből van véve, melyről — pedig az ottani szintén virágzó czéh volt — nem igen volt még szó szakirodalmunkban. Győrött a hitelesítőjegy a XVIII. század vége óta a magyar állam czímeréből és 13-as számból, később ezen felül az évszámból állott. A magyar czímer a város czímerének hibás másolásából keletkezett, a melyben az apostoli kettőskereszt helyén egy szent alakját látjuk. A magyar czímeres, illetve ahhoz hasonló jegy használata azonban csak a XVIII… |
Ezt a fájlt nem lehet felülírni.
Fájlhasználat
Az alábbi lap használja ezt a fájlt: