Fájl:Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról, 1568.png

Összefoglaló[szerkesztés]

Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról

1568
Mészkő, m.: 62 cm, sz.: 44 cm, v.: 42 cm
Győr, Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz. nélkül

Az 1568-ban emelt Bécsi-kapu ívelt oldalú oromzatát faragott címerek és a közöttük elhelyezett két feliratos tábla ékesítette. Az ókori római diadalívek mintájára készített táblák szépen metszett antiqua betűkkel íródott szövege az építtető II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király rövidített, legfontosabb címeire szorítkozó titulatúráját tartalmazta valamint a kapu befejezésének 1568-as évszámát: MAXMILIAN[V]S ♢ ELECT ♢ ROM ♢ IMP ♢ GE^RM ♢ HVNG ♢ BOE ♢ REX ♢ AR ♢ AVST ♢ DVX ♢ BVRG ♢ [EXS]TRVCTVS ♢ AN ♢ CRISTI ♢ M ♢ D ♢ LXVIII. Az inscripciós táblákat a késő középkorból eredő heraldikai reprezentáció jegyében három, Miksa legrangosabb uralkodó címeit megjelenítő címer egészítette ki. A középső a császári címer, amelyet — a heraldikailag előkelőbb — jobb oldalról a vágásos magyar-, míg balról az oroszlánnal ékes cseh királyi címer kísért.

A Bécsi-kaput a várfalakkal együtt 1858-ban elbontották, töredékei a győri bencés rendház és gimnázium múzeumába kerültek 1872-ben. A gyűjtemény államosítása után, 1949-től a Xántus János Múzeum lett őrzési helyük. 1957-ben a Sforza-félbástyában elhelyezett lapidárium kialakításakor a várkapuk töredékeit is felállították, a császári címert ábrázoló faragványhoz azonban az Aranygyapjút nem illesztették hozzá, amely így raktárba került.

A császári címer erősen töredékes állapotban maradt napjainkra. A címerábrázolás alapját ívelt oldalú mező alkotja, melynek peremén ornamentális sáv fut végig. Pajzstartóként a birodalmi sas szerepel, amelynek csak karmai és szimmetrikusan elrendezett farktollai maradtak épségben. Mindkét feje letörött, és a nyakat övező korona is sérült. A nagypajzs mezeje négyeit: az 1. - legelőkelőbb — és a 4. mezőbe a vágásos magyar, míg a 2. és a 3. mezőbe az oroszlánt ábrázoló cseh címer került. A középpajzs szintén négyeit. Első negyede hasított: a heraldikai jobb oldalra az osztrák hercegség, míg a bal oldalra a burgund grófság címere került. A 2. negyedet Kasztília és Leon négyeit címere, a 3. negyedet Aragónia és Szicília címere alkotja, míg a 4. negyedben a burgund hercegség és Brabant címere látható. Az ékbe Granada címerét helyezték. A szívpajzsot a tiroli sas és Flandria oroszlánja alkotják. A táblát az Aranygyapjas Rend lánca övezi, melyről egykor a rendjel, az aranygyapjú csüngött alá. A kosbőr szintén töredékes, a fej egy része hiányzik.

A faragványok rendkívül kvalitásosak, különösen a császári címer: a kétfejű sas szárnyainak gondos, részletező előadásmódja valamint a lendületesen megkomponált ornamentális részletek egyaránt magas szintű szobrászi munkáról tanúskodnak. A lenyúzott kosbőr hasonlóképp finoman faragott, a gyapjúcsomók oldottan s lazán megformáltak.

A győri faragványok legközelebbi rokon emlékei Miksa apjához, I. Ferdinándhoz köthetők. A komáromi Öregvár kapuzata fölé helyezett címeres-feliratos táblát 1550-ben, míg a bécsi Hofburg belső udvarára vezető Schweizertor oromzatán látható címert 1552-ben készítették.

Az Aranygyapjas Rendet Jó Fülöp burgund herceg alapította 1430-ban s kezdetektől az egyik legexkluzívabb lovagrendnek számított, amelyet csak fejedelmi személyek és főrangúak nyerhettek el. A nagymesteri tisztet eredetileg a burgund hercegek viselték, majd 1477-ben nőági örökösödés révén a Habsburg-házra szállt.V. (Habsburg) Károly császár 1546-ban adományozta a rendet Miksa főhercegnek, a későbbi császárnak, aki ettől kezdve használhatta címerreprezentációjában.

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false