Fájl:Februári pátens, kezdőlap.png

Összefoglaló[szerkesztés]

Februári pátens, kezdőlap

OL, Abszolutizmuskori Levéltár - Magyar Királyi Udvari Kancellária - Elnöki iratok (D 185) - No. 64.

Februári pátens

I. Ferenc József 1861. február 26-án bocsátotta ki a Habsburg birodalom átszervezéséről szóló úgynevezett februári pátenst. A dokumentum egy díszes példánya az Abszolutizmuskori Levéltárban található.

A Magyarországon 1860 végén tapasztalt politikai enyhülés, amelyet leginkább az 1860. október 20-án kibocsátott októberi diploma jelzett az uralkodó, I. Ferenc József részéről, várakozással tette teljessé az 1861. évet.

„Az 1861-i esztendő a magyar nemzeti élet újraébredésének az esztendeje. [...] 1861-ben tüntetésképpen az úri osztályok férfi- és asszonytagjai is a magyar nép ruháját vették magukra. A férfiak fejeikre tollas kalapot tettek, dúsan zsinórozott atillát, vitézkötéses magyar nadrágot és sarkantyús csizmát öltöttek. [...] A kisasszonyok fejeit a gyöngyökből készült párta ékesítette, míg az asszonyok félredobva a Bach-korszaki kalapot, elővették a régi magyar módra készült fejkötőt. A derekat a pruszlik takarta, a karokat pedig a két vállnál szép fehér csipkés ingváll. Azután következett egy óriási nagy karimájú abroncskészülék, az úgynevezett krinolin, melyre vették föl azután a szoknyát."

Ilyen légkörben került sor az októberi diplomát követően az uralkodó második, kezdeményező jellegű lépésére: ez volt az úgynevezett februári pátens. Ezt az uralkodó 1861. február 26-án bocsátotta ki, immár annak tudatában, hogy az októberi diploma széleskörű elutasításba ütközött, így azzal kapcsolatos elképzelései dugába dőltek, azok feltétlen módosításra szorulnak. A pátens egy Bécsben ülésező, kétkamarás összbirodalmi gyűlést hirdetett meg, ennek hatáskörébe utalva a törvényhozói jogokat. Ez az összbirodalmi gyűlés a tervek szerint felette állt a tartományi gyűléseknek, ami azonban Magyarország szempontjából döntő volt, az újra összehívandó magyar országgyűlésnek is. Emellett, akárcsak az októberi diploma esetében, a császár kezében maradt a két rendkívül kényes terület, a külügy és a hadügy teljes irányítása. Az összbirodalmi gyűlés alsóházába ugyanakkor az egyes országgyűlések küldtek volna képviselőket, ami mindennél világosabban jelezte az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. A 343 összbirodalmi képviselői helyből a pátens Magyarországnak összesen 85-öt juttatott volna, ehhez jött volna még Erdély 26 és Horvát-Szlavónország 9 küldötte. A februári pátens ebben a formában végső soron ugyanarra a sorsra jutott, mint „elődje"" az októberi diploma: elsősorban a magyarországi ellenállás miatt meghiúsultak a benne foglalt elképzelések, sőt azok voltaképpen még tárgyalási alapnak is kevésnek bizonyultak. A magyar politikai gondolkodás számára teljességgel elfogadhatatlan volt ugyanis, hogy a magyar országgyűlést bármilyen formában egy összbirodalmi gyűlés alá rendeljék.

A februári pátens annak ellenére, hogy a benne foglaltak végül mégsem valósultak meg, az 1867-es kiegyezéshez vezető út egyik fontos mérföldköve volt.

Katona Csaba[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes