Fájl:Ezüst huszár sisak a XVI. század derekáról.png

Összefoglaló[szerkesztés]

2. Ezüst huszár sisak a XVI. század derekáról. Budapest, MNM-Történeti Múzeum.

2. Casque de hussard en argent du milieu XVIe siècle.

Amíg nyugaton a zárt sisakrendszerek tovább fejlődnek, kialakulnak a legkülönbözőbb emberi, majd torz állatfejeket utánzó arcvértek, ezzel szemben a hazai arcvédők a keleti sisakfejlődés irányzathoz kapcsolódnak.

Hazánkban Moháccsal eltűnik a lovagi és harci vértezet, a lovas katona, a huszár mindössze a mellvasat tartja meg, valamint fejének védelmére a keleties külsőt mutató kúpos sisakot. A nyugati típusú sisakjainkkal ebben a munkánkban tovább nem foglalkozunk, csupán a magyar huszár által viselt sisakfajtákkal.

A XVI. század derekán hazánkban közvetlenül török hatásra kerültek divatba a kúpos harangú, az arcfelületet szabadon hagyó nyílt sisakok. Huszárságunk ugyanis e korszakban, eltérően a külföldi vértezett lovasságtól, a könnyű török lovasság, a spáhi fegyverzetét veszi át, és annyira módosul a törökséghez, hogy még a ruházatában is csaknem teljesen török külsőt mutat.

...

Már nyomottabb harangú, tehát magyarosabb külsejű Tiroli Ferdinánd ezüst sisakja, amelyet a huszártornák idején, a XVI. század derekán viselt. Kúpos harangja sűrűn gerezdelt díszítésű, rozettás aranyozott pántokkal tagolva. Alsó szegélyén és a csúcsrész alsó szintjén aranyozott szalagsávban vésett arabeszkek futnak körül. Ellenzője mereven van felszegecselve, amelyen fel- és letolható arcélvédő pánt halad keresztül. A homlokrész bal oldalára tollforgó tartó tok van felerősítve. Nyakvértj e mozgathatóan kapcsolódik a harang alsó szintjéhez. Fülvértjei rozettás díszítésűek, középen szívalakú kidudorodással (LVI. t. 2).

A rendelkezésünkre álló analógiák alapján úgy találjuk, hogy ezt a fegyverzetet is átalakított a saját használatára a magyarság. A magas hegybe szökő török sisak kúpos harangját az itthoni gyakorlat jóval alacsonyabban képezte ki. Ez már a magyar sisak jellegzetessége a törökével szemben.

Hogy a török sisak aránylag milyen rövid idő alatt vált huszárságunk jellegzetes fejfedőjévé, élénken bizonyítja az a körülmény, hogy a XVI. század derekán a külföldi udvarokban közkedveltté vált huszártornákon már magyar huszársisakként szerepelnek ezek, a résztvevők felszerelésében. Alkalmazása mindenesetre akkor vált általánossá, amikor a magyar és török fegyverek közvetlen érintkezésbe kerültek egymással.

A huszártornákat, amelyek révén a már akkoriban világhírnévre szert tett magyar huszárság rendszerét igyekeztek külföldön meghonosítani, a magyar huszárok könnyű fegyvereivel vívták. A huszártorna fegyverei voltak a lobogós kopja, a szablya, a könnyű tárcsapajzs és a könnyű kúpos sisak.

A magyar huszártorna fegyvereit Tiroli Ferdinánd ambrasi gyűjteménye őrizte meg számunkra; aki maga is részt vett mint szereplő a prágai, pilseni és innsbrucki udvarokban rendezett huszártornákon, 1548 és 1560. évek között.

Kalmár János: A TÖRTÉNETI MÚZEUM FEGYVERTÁRÁNAK KÖZÉPKORI SISAKJAI. Archaeologiai Értesítő 1958. 191-194. Képek: 226. lap utáni LIII-LVIII. táblák [1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes