Fájl:Boltizár József 1821-1906, püspök.jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

Boltizár József /nemes/ Milaszai felszentelt püspök, általános érseki helynök, országgyűlési képviselő. Ferenc József-rend lovagja. 1821. febr. 2. Szent-János –1906. máj. 26. Esztergom.

A prímási udvarból Selmecbányára került plébánosnak 1856-ban. Amikor az ottani bányászati és erdészeti akadémia felett az abszolút kormány kimondotta a halálos ítéletet, mely szerint az akadémia Bécsbe helyeztetett volna át. Boltizár kétszer utazott fel ez ügyben Bécsbe és kétszer járult a király elé, a ki nagynevű ősének, Mária Teréziának emez alkotását meghagyta a városnak és kijelentette, hogy az onnét soha el nem helyezhető. Scitovszky hercegprímás a selmeciek határtalan örömére megjutalmazta a nagyérdemű plébánost, kineveztetvén őt a Boldogságos Szűz Máriáról címzett albey-i préposttá. Egy évre rá Simor prímás esztergomi kanonokká neveztette ki. A prímás még ugyanabban az évben milasei címmel püspökké szentelte és érseki helynökké nevezte ki Nagyszombatba. Vaszary Kolos hercegprímás kitüntető bizalma megtette általános érseki helynökké.

Aranymiséje alkalmából Ferenc-Józsefrend csillagos díszítményű közép-keresztjével kitüntetett. Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek.[3]

KI IS VOLT BOLTIZÁR JÓZSEF??

órházunkban a régi sebészet épületében levő márványtáblán ott a neve a kórházépítésre adakozók sorában, a Gönczy-teremben pedig, Vaszary Kolos festménye mellett az ő képe is díszíti a falat. De vajon tudjuk-e ki volt Boltizár József?

Kórházunk névadója Vaszary Kolos, Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekének való kinevezése után 1892. február 1-én érkezett meg székvárosába, Esztergomba. Február 7-én a prímási kápolnában nagyobb ünneplés nélkül történt meg a püspökké szentelése, melyet Gelimber Alajos nuncius végzett Boltizár József és Palásthy Pál segédpüspökökkel együtt.

Boltizár József 1821. február 2-án született a Pozsony megyei Szentjánoson. Először Nagyszombaton, majd 1839-től Bécsben a Pázmaneumban sajátította el a teológiai ismereteket.

1844. július 15-én-ben szentelték pappá és Ujlakra került. 1847-ben már esztergomi helynöki iktató, majd hercegprímási szertartó. 1851-től levéltáros, 1 év múlva pedig titkár. Egyházi pályájának további állomásai: 1854. pápai káplán, 2 év múlva selmecbányai plébános. 1874. október 3-tól lett esztergomi kanonok, ugyanakkor Selmecbánya országgyűlési képviselője is volt. 1882-től pápai prelátus. 1896-tól nagyszombati érseki helynök. 2600 koronával járult hozzá az új kórház építéséhez.

1900. szeptember 2-án az Országos Orvosszövetség Esztergomban tartotta soros kongresszusát. Ennek keretében került sor az épülő új kórház alapkő letételi ünnepségére. Az esemény bevezetőjeként szentmise volt a Bazilikában, melyet Boltizár József püspök celebrált. Az alapokmány szövegét, melyet az épülő kápolna oltára alatt helyeztek el, a főpapság részéről Walter Gyula és Boltizár József írta alá. A megépült kápolnát is ő szentelte fel 1902 január 6-án. A főpap ott volt az új kórház zárókő letételi ünnepségen is, 1902. szeptember1-én.A régi sebészet épületében ma is látható zárókövet Vaszary Kolos szentelte meg. Az ünnepség végén a hercegprímás kezébe vette azt a prímási címerrel ellátott kalapácsot, melyet Rudnay Sándor hercegprímás a Bazilika alapkőletételénél is használt, megérintette a márványlapot a következő szavak kíséretében: „Állnak e falak a szenvedő emberiség áldására”. A korabeli híradások megörökítették a meghívott illusztris vendégek valamennyi hasonló megnyilvánulását.

Boltizár József a következőket mondta: „Imaszerű sóhajom az, hogy mindazok, akik testi bajaikban ezen, a felebaráti szeretet adományaiból felépült hajlékban gyógyulást keresnek, azt Isten kegyelméből el is nyerhessék.”

Elismert és népszerű egyházi személyisége volt Esztergomnak. Számos egylet és egyesület elnöke és tiszteletbeli elnöki funkcióját vállalta el. 1894. július 15-én tartotta 50 éves áldozári jubileumát, 1904. július 14-én pedig gyémántmiséjét.

1905. május 16-án életének 84. évében hunyt el. A Gönczy-teremben tartott tanácskozásaink során, ha egyszer-egyszer felnézünk portréjára, gondoljunk az önzetlen adakozóra, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kórházunk felépülhessen.

Osvai László dr.[4]

Licenc[szerkesztés]

Ezt a könyvet (dokumentumot) vagy az itt látható képet a szerzője közkinccsé nyilvánította vagy nem jogosult szerzői jogi védelemre. For visitors from other countries: This work is in the public domain. Public domain Public domain false false