Fájl:Báthory Miklós váci püspök címere, 1485.png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Eredeti fájl(916 × 1 258 képpont, fájlméret: 2,72 MB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

Báthory Miklós váci püspök címere, 1485

Forrás

Leffler Béla: A NYÍRBÁTORI REF. TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1915. 261-287-[1]

Dátum


Szerző


Engedély


Nagy lendülettel indult meg hazánkban a művészi élet, azonban Mátyás király halálával a gyors virágzás hamarosan megszűnik. A főurak ugyan követték egy darabig a király példáját és a vidéken meghonosították az olaszok művészetét, azonban ennek is csakhamar végét vetik a szomorú politikai viszonyok. A műszerető főrendüek között van Báthory Miklós, váczi püspök, István vajdának az öcscse is, a kiről Galeotti Martius, miután kiváló tulajdonságait nagy és hízelgő dicséretek közt felsorolta, a következőkép ír : «Non referam, qua magnificentia templum instauravit, architectis fabrisque ex Italia accitis, maximo cum impendio : ut generositati animi sui, et templum, et domus Episcopalis responderent.»* [* Schwandtner i. m. I. 564.] A nagyszerű templomból, melyben az olasz reneszánsznak gazdag formai világa impozáns módon érvényesülhetett, egy márvány emléktábla maradt Báthory Miklós püspök czímerével, a váczi székesegyház sírbolt-kápoljának oltárától balkézfelé befalazva.** [** Migazzi, ki a most is fennálló váczi székesegyházat 1762—1777-ben fölépíttette, a Mátyás korában élt Báthory Miklós váczi püspök feltalált emlékkövét az említett egyház sírbolt-kápolnájának oltárától balkézfelé befalaztatta. Arch. Ért. R. F. VIII. 127.] Négyszögű márványlapon van kifaragva a Báthory-család sárkányfogas czímere. A czímert babérkoszorú övezi, a mely alul szalaggal van átkötve ; a szalag két szára szimmetrikus kanyarulatokban végződik. Az egészet a püspöki süveg koronázza be. Leolvashatjuk az emléklapról készítése idejét is ; a kőfaragó ugyancsak hatalmas méretekben véste be az «1485.» számot. Ez a czímeres emléktábla a magyarországi reneszánsz kőfaragás egyik legrégibb műemleke. Szükségesnek tartom vele foglalkozni, mert hasonló márványtáblát találunk a nyírbátori pitvar ajtaja felett is. A Báthory czímer természetesen ugyanaz, csakhogy míg az előbbinél a sárkányfogak egyenlő nagyságúak, addig az utóbbin a czímerpaizs keskenyedésével ezek is tetemesen kisebbednek. A czímert tömött, mintegy hat-hat csokorból kötött koszorú övezi. Maga a koszorú is méltó a tüzetesebb megszemlélésre. Míg a püspök emléktábláján 8—8 sovány, néhány levélből és bogyóból álló csokrocska alkotja a koszorút, addig itt annyira tömött, szinte túlzsúfolt, hogy a tábla belső keretét áttöri. Az egyes csokrokban szőlőlevelek fürtökkel, tölgylevelek makkal, almák levelek között vannak egybekötve. A koszorú felső részére sisak van helyezve, a melynek takarója díszes akantuszlevéllé van stilizálva. A zárt sisak tetején sárkány ül ; a szájából kilobogó szalagon a már idézett felírás olvasható: «M. Stephani De Bator Vaivodae.» A készítés ideje az alsó keretre van bevésve : 1488. Ez az emléktábla nyitja meg a nyírbátori reneszánsz-műemlékek sorát. így tehát mindössze négy év különbség van a két emléktábla készítési ideje között. Nem lehetetlen, hogy Báthory István vajda meg az unokaöcscse András tudós rokonuk országszerte nevezetes püspöki rezidencziájában kaptak kedvet épülő családi templomuknak reneszánsz-izlésben való felszerelésére.

Kevésbbé díszes czímert találunk a déli kapu felett. Elrendezése hasonlít az előbbihez, csakhogy a czímerpaizsot egyszerű levélkoszorú fogja körül.

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. március 18., 12:17Bélyegkép a 2018. március 18., 12:17-kori változatról916 × 1 258 (2,72 MB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = Báthory Miklós váci püspök címere, 1485 | Forrás = Leffler Béla: A NYÍRBÁTORI REF. TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1915. 261-287-[http://real-j.mtak.hu/322/1/ARCHERT_1915_uf_035.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Nagy lendülettel indult meg hazánkban a művészi élet, azonban Mátyás király halálával a gyors virágzás hamarosan megszűnik. A főurak ugyan követték egy darabig a király példáját és a vidéken meghonosították az olaszok művészetét, azonban ennek is csakhamar végét vetik a szomorú politikai viszonyok. A műszerető főrendüek között van Báthory Miklós, váczi püspök, István vajdának az öcscse is, a kiről Galeotti Martius, miután kiváló tulajdonságait nagy és hízelgő dicséretek közt felsorolta, a következőkép ír : «Non referam, qua magnificentia templum instauravit, architectis fabrisque ex Italia accitis, maximo cum impendio : ut generositati animi sui, et templum, et domus E…

Metaadatok