Fájl:Báthory István címere nyírbátoron, 1488.png

Összefoglaló[szerkesztés]

A két oldalfal sötétebb hosszanti mezejét közepén egy-egy kör szakítja meg a Báthoryczímerrel. Méretei: magassága 2'40, szélessége 2'40, belső magassága 1'90 méter. (Képe az 59. táblán.)

Mindkét alkotás hihetőleg olasz mester kezéből került ki. A mester nem hagyott jelet művén ; így a kutatásban csak a stílusból vonható következtetésekre vagyunk utalva.

Sok igazán feltűnő egyezést találunk a menyői és a nyírbátori templom pastoforiuma között. A felfogás ugyanaz. A két pilaster szintén korintusi oszlopfővel végződik, a párkányzat s a felette emelkedő félkörív akrotériáinak megoldása bámulatosan hasonló, sőt majdnem egyenlő. A félköríves mezőben azonban a menyőinél idomtalan kelyhet látunk beillesztve, mely aránytalanságában nem vetekedhetik a nyírbátori bájos angyalfővel. Általában a menyői sokkal egyszerűbb, annyira kerüli az aprólékos díszt, hogy az egész szinte rideg benyomást tesz a szemlélőre. A menyőinek ismerjük a mesterét, a ki nevét a keresztelőkéit felső tagjába véste ki: «Johannes Florentinus me fecit.» (1515.)* [* Arch. Ért. 1893. 252. 1.]

Firenzei János híres és kedvelt művész lehetett, mert tudjuk, hogy Thurzó Zsigmond számára (1506—12.) számos műtárgyat faragott, sőt Esztergomban is ismerték és méltányolták művészetét. így Bakócz Tamás bibornok révén ismerkedett meg a művész Laski János gneseni érsekkel (1515 táján), ki aztán a magáén kívül még öt síremlék készítésével bízta meg. A síremlékeken kerüli az alakos ábrázolást. Mindössze díszes gyümölcs és levélfüzérrel övezi a czímert, a többi részt a sírfelirat foglalja el. A Grusczynszky János gneseni érsek sírtábláján levő virágfüzér nagyon hasonlít egészben és részleteiben a Báthory István emléktábláján levőhöz ; sőt a czímerpaizs alakja is megegyező. Azt azonban még sem állíthatjuk, hogy egy és ugyanaz a mester készítette mind a kettőt, de volt valami közösség a két mester között.

A nyírbátori szentségház és kőpad rajza, valamint kidolgozása finomabb, mint Firenzei Jánosnak általam ismert művei. Nem látom benne azt a művészt, a ki ilyen munkára is képes lett volna. Az ő művei, bár tevékenysége már a XVI. század elejére esik, kezdetlegesebbek, mint a nyírbátori emlékek. Az alkotó művész után kutatva, másfelé kell fordulnunk.** [** Ferucci Andrea firenczei szobrász — kit Gróh István említ — nem jöhet számításba, mert nem is járt Magyarországon. Azonkívül lassú mester volt, mert Bakócz Tamás megrendelését csak akkor teljesítette, (1519.) mikor már követeivel erősen zaklatta. V. ö. Fraknói, Erdődi Bakócz Tamás élete. 182—3. 1.]

Már említettük, hogy a műpártoló váczi püspök, Báthory Miklós fényes templomát olasz művészek faragványaival díszítette. A gazdag főpap még Nógrád várát is restauráltatta, miről Istvánffy a következőket írja :1 [1 N. Istvánffy Historiarum libri. XXVIII. 403. old. ] Ea arx ditionis Episcopi Vaciensis, rupi non admodum editae imposita est, avorumque nostrorum memoria magno Nicolai Bathorii Vaciensis Episcopi studio, multis aedificiis ac elegantibus, opere Jacobi Tragurini architecti et statuarii restaurata fuit... » Művészettörténészeink a legújabb időkig két traui művészről beszéltek, Jánosról és Jakabról. Fabriczy Kornél2 [2 L. bővebben : Fabriczy Kornél, Giovanni Dalmata. Neues zum Leben und Werke des Meisters. Jahrbuch d. k. Preuss. Kunstsammlungen. Berlin, 1901.] azonban meggyőzően kimutatta, hogy Traui Jakab nem is élt és csak Istvánffy cserélte fel Traui János keresztnevét Jakabbal.3 [3 Traui Jakabról írt Kukuljevič egy kisebb dolgozatában. (Kroatisch-Dalmatische Künstler etc. Agram, i860.) Nézetei már nagyrészt elavultak] Traui János másképen Giovanni Dalmata a XV. század közepe felé született Trau városában. Mint gyermekifjú Paolo Romano műhelyében dolgozott Rómában, majd később 1469-ben Nino da Fiesoleval dolgozik Firenzében. Korának megbecsült faragó-szobrásza volt és mint ilyen került 1481 táján Mátyás király udvarába.

Budai jól berendezett műhelyéből került ki Mátyás pazar palotáinak nem egy márványdísze és szobra.4 [4 Istvánffy i. m. VIII. k. 89. old. Itt is «Jacobus Tragurinus Dalmata» nevet említ.] Mátyás király maga is kedvelte és birtokkal is megajándékozta.

Mátyás király halála után elhagyta a királyi udvart és egészen 1509-ig nincs rá biztos adatunk, hogy hol tartózkodott. Minden valószínűség szerint Magyarországon, hol segédeivel vidéki főurak és főpapok megrendelésére dolgozott.5 [5 5 Divald Kornél, Budapest művészete. 142—143. old.] Nem lehetetlen, hogy a nyírbátori templom két kőből faragott emléke Traui János magyarországi műhelyében, Báthory András, esetleg még Báthory István megrendelésére készült.

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false