Fájl:Allegorikus sas-ábrázolás Winand von Steeg (1371-1454), Adamas colluctantium aquilarum, 1419-1420, fol. 90r.jpg

Allegorikus sas-ábrázolás Winand von Steeg (1371-1454), Adamas colluctantium aquilarum című allegorikus traktátusából, 1419/20; fol. 90r

A műben két ilyen sas található. Fol. 90r: A stúdiumok ideális szerepe a világ fölött repülő, a kerubok módjára egész testén szemeket viselő kétfejű sas képében; mindkét sas mellén Concilium Constantinense felirat. A magasan szárnyaló kétfejű sasok fölött – mint ebben a sorozatban minden rajzon – a keresztes zászlót hordozó, keresztes nimbuszú galamb repül, bal szárnyán a pápa által a császárnak átnyújtott kard, a Regnum és Sacerdotium ideális viszonyának szemléltetéseként. Mindkét sas egyik fején Konstantinápolyra, másikon Rómára utaló felirat van.

Fol. 98r: A valóságos helyzet, a megsebesült sas képe (jobb szárnyát Prágában nyíl, a balt Párizsban kard járta át!). A megtépázott és vak sas szemeit elfedő szalagok a látást gátló fátyol motívumai, a Synagoga középkori ikonográfiájának attribútumai. Mindkét sas tollazatán szalagokra írva található a konstanzi zsinaton részt vett egyetemek nevei. A jobb szárnyon: Pécs (Quinqueecclesiensis), Prága, Krakkó, Bécs, Erfurt és Lübeck; a bal szárnyon: Montpellier, Salamanca, Orléans, Toulouse, Perpignan, Toledo és Avignon; a törzsön: Padova, Perugia, Firenze, Pavia, Würzburg, Heidelberg és Köln; a farktollakon Oxford és Canterbury.

Irodalom: Marosi Ernő: Zsigmond, a király, a császár. In: Erdei Gyöngyi – Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre: Tanulmányok Székely György tiszteletére. ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék (Monumenta historica Budapestinensia; 14.) Budapest, 2004. 220-221.[1][2]

Biblioteca Apostolica Vaticana, Pal. lat. 412[3][4]

Zsigmond király familiárisának, Winand von Steegnek (1371-1454) Adamas colluctantium aquilarum (Az egymással küzdő sasok gyémántja; 1419/20) című allegorikus traktátusában található két jelképes kétfejű sas-ábrázolás (fol. 90r és 98r), amelynek szárnyaira és testére rá vannak írva a konstanzi zsinaton (Concilium Constantinense) részt vett egyetemek nevei. Ezek között a pécsi egyetem (Quinqueecclesiensis) is megtalálható.

Steeg 1403-1411 között a würzburgi egyetemen tartott kánonjogi előadásokat, s az egyetem képviselőjeként jutott ki a konstanzi zsinatra (1415-ben egy nürnbergi polgár jogi tanácsadója). Ott Pfalzi III. Lajos választófejedelem és (1412-től) Georg von Hohenlohe, passaui püspök körébe került, akivel 1417-ben és 1418-ban jutott ki ismét a zsinatra. Hohenlohe György 1417 szeptemberétől Zsigmond kancellárja lett. Zsigmond Steeget a familiárisává fogadta, majd 1419-ben György püspök, esztergomi apostoli kormányzó kíséretében Magyarországra került. Allegorikus traktátusát is itt írta, melyet 1419. március 26-án fejezett be, majd Nürnbergbe, III. Lajoshoz távozott, akinek három illusztrált művét, köztük az Adamast is ajánlotta. (Ennek jelenete látható a mű elején, a 2r fólión.)