Fájl:Adriai tengernek Syrenaia, Groff Zrini Miklos, Bécs 1651.jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

Az Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós című kötetet a szerző 1650. folyamán állíthatta össze. Ebben az évben halt meg első felesége, a verseiben Viola néven megjelenített Draskovits Mária Euzébia. A kötet talán egyféle gyászkötetnek is felfogható, de mindenképpen egy életszakasz lezárása. A kötet megjelenése után nem sokkal újra megnősül. Második felesége Maria Sophia Löbl grófkisasszony; a házassággal rokoni kapcsolatba került a német birodalmi arisztokrácia több befolyásos családjával.

A kötet címe rejtélyes. Mi a Syrena? A mitológia bajlós szörnye, amely éneklésével a puszulásba csalja a hajósokat? Vagy inkább szirénáról, riadóztató harci kürtről van szó? (A SIREN szó mellesleg a Zrinyi név olaszos formájának a SERIN-nek anagrammája.) Az első értelmezést támogatná, hogy már Rimay is próbálgatta a "Siren" epitheton ornans-t Balassira: "Vagy Siren, vagy Circe vagy magyar Amphión / Arany írásodban nincs peníszes ón..." Még fontosabb párhuzam, hogy Zrinyi egyik költői példaképét, a század legnevesebb olasz költőjét, Giovan Battista Marino-t (1569-1625) a kortársak a Tirrén tenger szirénjének nevezték. A kötet Bécsben nyomtatott kiadása élére Zrinyi metszetes címlapot is készíttetett; így a furcsa címadást vizuális információk segítenek értelmezni. A képet egy másként ismeretlen, horvát metsző G. Subarich készítette. A hajóban ülő páncélos férfi felismerhetően maga a költő. Előre néz, úticélja irányába, egyik kezével a vitorlát igazítja, másikkal a kormánylapátot szorongatva nem törődve a két halfarkú nőalakkal (najádok?, szirének?). (Más elemzők szerint jobb kezében a hajós hadvezéri pálcát, vagy tetszetősebben: az eposz kézirattekercsét tartja.) Ha szimbólumot keresünk a két tengeri lényben, akkor a haját tükörben fésülgető nőt a Hiúság, a kagylóban ajándékot kínálót a Csábítás megszemélyesítőjének kell tartanunk. (NB. Nem énekelnek!) Említésre méltó motívumok még a hajó orrában lévő (faragott?) fej (kisfiúé?), valamint a kormánylapát fölött látható sötét, férfiarc. A vitorlát szél dagasztja, az árbóc körül tekergő szalagon a költő jelmondata.

Zrinyi Miklós Péter öccse Syrena-kötetet horvátra fordította, és 1660-ban Velencében nyomtatásban is megjelentette a saját neve alatt: Adrianszkoga mora Syrena, Groff Zrinszki Petar. A kötetet sokkal díszesebb kivitelben készíttette el, néhány metszetes illusztrációval is felékesítette, és az eredeti címlapmetszetet is újraalkotta. A kivitelezéssel aKis Syrena provinciális tehetségű Subarichnál lényesen képzettebb művészt bízott meg, a velencei Giacomo Piccini személyében Zrinyi Péter sokkal ponpásabb, kétágyúsoros hadihajón mutatkozik, a vízi lények is megszaporodtak, akik már nem kagylót, hanem egyenesen koronát és a dicsőség pálmaágát kínálják a költőnek. Figyelemre méltő, hogy az egyik férfinajád (szirén?) egy szirénkagyló kürtöt fúj! Az eredeti bécsi metszet érdekes módon, mintegy idézetként feltűnik a kép hátterében.

Zrínyi címlapmetszetének előképét a kutatás több helyen is megtalálni vélte. Már Széchy Károly felismerte, hogy Zrinyi kedvenc kortörténetírója, Vittorio Siri egyik kötetének címlapmetszete lehetett a Syrena-címlapmetszet egyik előképe. Megtalálhatók rata a kulcsmotívumok: a hajó, a hajós, a szalag, tükröt-kagylót tartó hölgyek. (NB. Ott van a kagylót fúvó férfialak is - vagyis Piccini kezében is ott kellett lenni mintaként ennek a kötetnek!)

A hajós és a szirének találkozása a művelt olvasó emlékezetében (és ugyan miért olvasta volna Zrinyit műveletlen olvasó?) természetesen fel kellett idéznie a két nagy eposzi előképet: Odüsszeuszt és Aeneast is. [2]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false