Fájl:Aba Sámuel ősei.png

Összefoglaló[szerkesztés]

Nováki Gyula kitűnő tanulmányában 6 [6 Gy. Nováki: Zur Frage der sogenannten „Brandwälle" in Ungarn. Aeta ArchHung 16 (1964) 99 - 149. ] összefoglalta az ún. égett sáncokra vonatkozó európai és magyar kutatás történetét. Az itt közölt adatok alapján a hasonló jellegű sáncok a IX —XI. századra keltezhetők.

A történeti adatok ismeretében megkísérelhetjük a gyöngyöspatai Várhegy erődítésének pontosabb keltezését is.

A községnek nevet adó Pata nevét, illetve a vár építésének tényét Anonymus említi 32. fejezetében, amikor így ír: ,,Tune dux Arpad in silva Matra dedit terram magnam Edunec et Edumenec ubi postea Pota, nepos eorum, Castrum construxerit, ex quorum etiam progenie longo post tempore rex Samuel descendit." 7 [7 SRH I. 73.] A Gestában Ed és Edumen mint cumanus vezérek szerepelnek. Ha elfogadjuk azt, hogy Anonymus cumanjai azonosak a csatlakozott népek, jelen esetben a kabarok vezéreivel, akkor a fenti szöveg értelmében Pata a honfoglalókat követő második generációhoz tartozott. Györffy György a Pata nevű birtokok országos elterjedése alapján feltételezi azt, hogy Pata az Árpád-házba házasodott be, Géza fejedelem leányát vette feleségül, Aba Sámuel pedig Patának fia volt, mert szerinte „Istvánnak Sámuel sororius-a volt, ami az ifjabb nemzedék esetén a nővér fiát jelenti".8 [8 Györffy Gy., A honfoglaló magyarok települési rendjéről. ArchÉrt 97 (1970) 237.]

Pat a azonban nem lehetett „államalapítás kori hadvezér", egy 1000 körül élt főember, nem lehetett Géza fejedelem lányának férje, sem Aba Sámuel apja, mint ahogyan azt Györffy feltételezi. Pata ugyanis csak Géza fejedelem 995 körül született leányát vehette volna feleségül.9 [9 Vö. Vajay Sz., Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár Évszázadai I. (1967) 63—100.] Ha Aba Sámuel apjaként tételezzük fel Patát, akkor kronológiai zavarba kerülünk, hisz a fentiek szerint Aba csak 1010 után születhetett volna. A sororius rokonsági fok ebben az esetben a nővér férjét jelenti, és így Géza fejedelem leányát Aba vette feleségül.10 [10 Korábban így vélekedett Györffy is: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza I. (Bp. 1963) 42. lapján, amikor így ír: „Aba Sámuel István király sógora s nádora volt."]

Anonymus szövege szerint Aba nem Pata közvetlen leszármazottja, hanem Ed és Edumen nemzetségéből származik. Ha Györffy feltételezését Pata valamiféle Árpád-házi kapcsolatáról elfogadjuk, akkor ezt csak két generációval korábbra tehetjük, és ezek szerint a családi kapcsolatok így alakuhatnak. [Lásd a képet.]

Pat a ezek szerint nem házasodott be az Árpádh-ázba, hanem feltételezett leánytestvére Taksony felesége volt. Ennek leányunokáját Pata másik feltételezett, testvérének Csabának (a Bulcsúval, Léllel és Surral együtt említett Schaba) unokája Aba vehette feleségül. Ez az általam vázolt családi kapcsolat megmagyarázná Pata részesülését az Árpád-házi birtokokból. A családfa kiküszöböli a kronológiai zavart is, érthetővé teszi Aba dinasztikus házasságát Géza fejedelem leányával, és Aba ,,longo post tempore" leszármazását is igazolja ,,ex quorum ... progenie" .11 [11 A családfára vonatkozóan Vö. Vajay Sz., i. m. és SRH I. 111., 114. és uo. 3. jegyzet. — A családfán Ed helyén természetesen Edumen is állhat, sőt Aba leszármazását a testvérágon is feltételezhetjük, bár így nehezebben válik érthetővé dinasztikus házassági kapcsolata. Pata feltételezett testvérének Csabának, szerepeltetése kronológiailag helytálló; az említett vezérekkel a X. század közepén vesz részt a kalandozásokban. A hun-magyar krónikában Ed és Edumen atyjaként Attila fia, Csaba szerepeltetése a krónikaszerző fantáziájának tudható be. Erre a geneológiára vö. Sz. P. Tolsztov, Az ősi Chorezm (Bp. 1950) 233. és C. П. Толстов, Хорезмийская генеалогия. Самуила АБЫ. СЭ 1957. № 1. 104—7. Györffy szerint [A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Sz. 93(1958)] ,, ...Csabát olyan alapon lehetett az Abákkal összekötni, hogy az Aba nemzetségnek volt egy Csaba nevű őse." I.m. 59. Ez lehetett az Aba nemzetségből sarjadt Csobánka nemzetség névadó őse is. Vö. Karácsonyi J., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. (Bp. 1900) 8, 19—,]

Pat a tehát, mint Taksony kortársa 950 körül lehetett felnőtt korban, amikor már olyan rangja és hatalma lehetett, hogy a róla elnevezett várat megépíthette. Így tehát az erődítés keletkezésének korát a X. század közepére tehetjük.

Kovács Béla: A GYÖNGYÖSPATAI VÁR ÁSATÁSAI. Archaeologiai Értesítő 1974. 236-239. [1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes