Fájl:A körmendi lelet 14-15. századi császéjének közepe két oldalról.png

Összefoglaló[szerkesztés]

Körmendi lelet XIV—XV. sz. 1. XI. t. 2. csésze hátoldala, 3. ugyanannak közepe.— 2. XI. t. 1. csésze aljára beütött ötvösjegyek. Nemzeti Múzeum. Tört. Múz.

A füles csészéhez hasonló méretű egy ugyancsak sima szélű, de sokkal gazdagabban tagolt, aranyozott belsejű csésze (XI. t. 1), amelynek aljára ötvös jegyeket ütöttek be. Felületét domborított inda és futó állatok díszítik. Apró körökkel beütött, poncolt alapon kecske, nyúl, kutya, kutya, nyúl, kutya követik egymást.

Nem véletlen, hogy a csésze aljára beütött ötvösjegyek (XII. t . 2) felkeltették a kutatók érdeklődését. A magyarországi ötvösanyagban XIV. századi jegy nincs, de egy tárgyon két ötvösjegy ebben a korban európai viszonylatban is szokatlan. Külföldön, — Rosenberg szerint — írásos adatok bizonyítják, hogy a kettős bélyegzést többhelyütt már a XIV. században előírták, de úgy látszik, hogy ezt a rendelkezést nem tartották be.

Az A majuszkul a betűtípusa bár a XIV. századra jellemző, de hasonló rajzú betűt később a XV. században is használnak. A másik jegy sajnos felismerhetetlenül elmosódott, de mindenesetre nem ugyanennek a betűnek ismétlődése. Mivel a körmendi csészén a két jegy nem azonos, bennük a próbabélyeget és mesterjegyet42 [42 Kôszeghy E., i. m. Bevezetés XVIII és 2154—2155 sz. 370.] keresik, vagyis a városnak és a készítő ötvösnek a fém finomságát igazoló jegyét. Az elmosódott jegyet azonban nem lehet megfejteni, így nem állapítható meg, hogy melyik a város és melyik a mesterjegy ? Ha az A betű város kezdőbetűje volna, a magyarországi városok közül Székesfehérvár (Alba Regia) vagy Eger (Agria) jöhetne számításba. Volt olyan feltevés is, hogy az A betű nemcsak város, hanem az argentum szó kezdőbetűje is lehet.43 [43 Erre utal úgv látszik Varjú szóbeli közlése nyomán Höllrigl J., Arch. Ért. 47 (1934), 106.; Bárányné Oberschall M., Magyar művelődéstört. I., 572] Ezt az értelmezést azonban nem fogadhatjuk el, mert az arany — aurum szó is A betűvel kezdődik és így a fém anyagának jelölésére nem alkalmas;44 [44 Kôszeghy. i. m. Bev. XVIII.] különben is csak a középkorban és későbbi időben használt jelölési módokból indulhatunk ki.

Ötvös vagy mesterjegyként a készítő saját nevének kezdőbetűjét használta, mert az ötvözésért személyes felelősséget vállalt. A próbabélyegen vagy városjegyen a város nevének kezdőbetűjét vagy címerét alkalmazták. Az elmosódott jegyen inkább címer alakot lehet felismerni [talán oroszlán - Sz. L.], mint betűt és valószínű, hogy ez a próbabélyeg és az A betű valamely ötvös keresztnevének kezdőbetűje. Nem tudjuk, hogy az A betű fölötti kis csillagnak mi a jelentése, ha megkülönböztető jel volna — két azonos név esetén,45 [45 Zsigmond kora óta a pénzeken megjelennek a verde-jegyek. A kamaragróf keresztnevének kezdőbetűje fölött csillag előfordul, amely hihetőleg a veret megkülönböztetésére szolgált, ha két azonos nevű kamaragróf követte egymást. Huszár Lajos szíves közlése.] — akkor ez is azt bizonyítaná, hogy az A betűt mesterjegynek kell tekintenünk. Sajnos a tárgyak korai bélyegzésére nem sok adatunk van. Magyarországon a legkorábbi írott nyoma a szepesi szászok 1370-ből származó jogkönyvében található, mely szerint az ötvöst egy mesterjegy beütésére kötelezték.

A két nagyobb méretű karélyos szélű csészének alakja, mintája különböző. Az egyik széle tizenkétkarélyos (XIII. t. 1) hólyagdíszes. Oldalán rozettákkal elválasztott négy trapéz alakú keretben, nyúl és kutya váltakozik. Kissé feldomborított közepét viráginda kereteli. Az alap ezüst, csak a díszítések aranyozottak. A másik tizkarélyos csésze (XIII. t. 2) lapos belsejében körökkel díszített alapon, kissé kiemelkedő gyűrűpántból csavart, csúcsos végződésű virágos ágak nőnek ki, amelyek talán eltorzult szőlőindák. A poncolt körök ezen a két csészén nagyobbak, mint az ötvösjegyes csészén.

Vattai Erzsébet: A KÖRMENDI LELET (XIV-XV . SZ.). Archaeologiai Értesítő 1956. 67-75. Képek: 121. l. után [1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes