Fájl:Ún. egyiptomi, héber és arab betűk, kései 14. sz., El Escorial, Madrid, Ms. Esc. M-III-7, fol. 8r, 26v, 38v (Rodríguez Temperley 2005. 229).png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Eredeti fájl(1 328 × 2 616 képpont, fájlméret: 407 KB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

Különféle betűk Mandeville utazásainak aragon kéziratából, kései 14. század. Állítólag a párizsi BnF Nouv. acq. fr. 10723 fordítása.[1] [2]

"Egyiptomi" betűk (Alfabeto egipcio), fol. 8r (Rodríguez Temperley, LVI oldal, 22., kép: 229.):

En Egipto eillos han assi diuerssos lengoages et diuerssas letras et d’otra manera
que eillos no han d’otra part. Si vos las deuisare talles quoales son et los
nombres como eillos las claman a ffin que vos sepades la differencia de aqueillas
et de las otras:

athornus. (.a.), bimth. (.b.), thimoth. (.c.), dynaim. (.d.), enim (.e.), fyn. (.fd#), gomon. (g)
heket. (.h. B), jamin. (g), kartha. (.k #), lusamin. (#), miche. (.mg.), narin. (.nx.), oldath. (.op), Pylon (pk’)
qn. (j.q.), yron. (rkj.), siche. (c #), tela. (.t.), vr. (v), xnon (xpp), yhh. (), zaru (z), thou. (Z), x # # #. X # # # #

"Héber" betűk (Alfabeto hebreo), fol. 26v (Rodríguez Temperley, LVI oldal, 54., kép: 229.):

En aqueilla tierra moran muchos judios et pagan tributo assi como fazen los
christianos. Et si vos queres saber las letras de los judios que ailli et a otra part
moran, eillas son talles et son los nombres assi como eillos las claman escriptos
por desuso:

aleph. (.a.), beth. (b.), gemel. (g.), deleth. (d.), he. (he), vau. (v), zay. (z.I), oy. (eB), theth (th)
joth. (j.), kaph (k.J), lampd. (.Il #), mem. (.m #), num. (.n #), sameth (S #), ey. (elonge)
she. (q #; áthúzva: pll.), sado (z.), coph. (cvn), sir (x #), son (o) thau (tV), D # P # W T

"Arab" [= "szaracén"] betűk [aethicusi betűnevekkel] (Alfabeto árabe), fol. 38v (Rodríguez Temperley, LVI-LVII oldal, 72-73., kép: 229.):

Et pues que yo vos he deuisado vna partida de lur ley, yo vos deuisare si vos
plaze quoales letras eillos han con lures nombres assi como eillos las claman:

[betűnevek: Rodríguez Temperley/Sz. L.:]

[1.] Almay. (.a.), [2.] bechach. (.b.)/bethath, [3.] cathy . (.c.), [4.] delfoy. (.d.)/d•lfoy, [5.] effoci. (e #)/effoti, [6.] foythi. (.f #)
[7.] choichi. (th # .)/thoithi, [8.] garopi. (garopi.)/gaiopi [g], [9.] hechim. (h #)/hethím, [10.] joichi. (.i #)/Ioithi, [11.] kathi. (.k #), [12.] lochim. (.l. #)/lothim, [13.] malath (m #)
[14.] naboleth. (.n #), [15.] orty. (.o #.), [16.] coriset. (.P.), [17.] nicholath. (q #)/nitholath, [18.] iouthi. (r #.)/ionthi, [19.] salan. (.s #.), [20.] cocurus (t #.)/coturus
[21.] azazot. (.v op.)/aʒaʒot [v], [22.] yroom. (xh.) [x], [23.] arotity. (.y #), [24.] zothizachithet (z #)/ʒothiʒath [ʒ], # # # # # # /[25.] ithet [z]

Et encora eillos han .iiij. letras mas por la diuersidat de lur lengoage, porque
eillos fablan assi en la girga, assi que nos auemos en nuestro lengoage en
Anglatierra dos letras mas que no ha en lur a.b.c., es asaber .y et z., qui son con .
# . # . # . # . #.

"Perzsa" betűk [a betűrajzok hiányzanak] (Alfabeto persa), fol. 41v (Rodríguez Temperley, LVII oldal, 78.):

Et de Cornoa va hombre por muchas tierras, por muchas villas, ata la tierra [de]
Job. Et fenesce la tierra de l’emperador de Persia. Et si vos queredes saber las
letras de los persianos et como eillas han nombre, seppades qu’ellas son tales:

Almj. benj . cenj . denj . ethimj . fothin . gith. hith.
rothin. kamin. lothim. monj . nithomj . oriph . fy. san
kunith. ir seith. thoith. vith. pith. yath. zozin

"Káldeai" betűk [a hely kihagyva, a betűrajzok és -nevek hiányzanak] (Alfabeto caldeo), fol. 42r-v (Rodríguez Temperley, LVII oldal, 79.):

El rregno de Caldea es muy grant, et es el mayor lengoage que sea d’allent mar.
Ombre passa a yr alla por la torre de Babilonia, et es la grant Babilonia de que
yo vos he otrauez fablado, do los lengoages fueron trobados et cambiados
primerament. (...) En aquella tierra de Caldea eillos han lur proprio lengoage et
lures proprias letras tales como eillas son aquí: [...]

Forrás

El Escorial, Madrid, Ms. Esc. M-III-7

María Mercedes Rodríguez Temperley: Juan de Mandevilla: Libro de las maravillas del mundo (Ms. Esc. M-III-7). Edición crítica, estudio preliminar y notas, Buenos Aires: Secrit (Serie Ediciones Críticas, 3), 2005. [3]

María Mercedes Rodríguez Temperley: Alfabetos, lenguas y gruñidos (o Sobre el lenguaje en Juan de Mandevilla). In: Leonardo Funes - José Luis Moure (szerk): Studia in Honorem Germán Orduna. Universidad de Alcalá, [Alcalá de Henares, Madrid], 2001. 557-570.[4]

Dátum


Szerző


Engedély


Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2022. november 29., 15:00Bélyegkép a 2022. november 29., 15:00-kori változatról1 328 × 2 616 (407 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = Különféle betűk Mandeville utazásainak aragon kéziratából, kései 14. század. Állítólag a párizsi BnF Nouv. acq. fr. 10723 fordítása.[https://books.google.sk/books?id=AExODAAAQBAJ&pg=PR24&lpg=PR24&dq=Mandevilla+Ms.+Esc.+M-III-7&source=bl&ots=JV0jLRQOLv&sig=ACfU3U2ZnQLirm5CIWXlwAyHSpd3U9unIw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjpvtiiltP7AhWOqaQKHZTtAa0Q6AF6BAgTEAM#v=onepage&q=Mandevilla%20Ms.%20Esc.%20M-III-7&f=false] [https://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:%C3%9An._szarac%C3%A9n_A…

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Metaadatok