Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Csigák/Folyamcsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Esperiana daudebartii szócikkből átirányítva)

Állatok

Folyamcsiga


Folyamcsiga


Folyamcsiga
(Esperiana daudebartii, Syn: -)
Más neve(i): csúcsos szurokcsiga


Magyarországon védett állatok! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016)


A folyamcsiga a Dunában és mellékfolyóiban, valamint hévforrásokban élő vízicsigafaj.
A folyamcsiga háza 16–24 mm magas, 6–8 mm széles, 8-10 kanyarulatból áll. Megnyújtott kúp formájú házának héja vastag, szaruszínű, vörösbarna vagy zöldes árnyalatú, gyakran látható rajta a kanyarulatokon végigfutó sárgásbarna sáv. Felülete sima vagy nagyon finoman rovátkolt. Az állat feje ormányszerűen megnyúlt, tapogatói hosszúak, fonálszerűek.

Négy alfaja ismert, némelyiküket egyes rendszerekben külön fajnak tekintik:

  • Esperiana daudebarti daudebartii osztrák termálvizekben
  • Esperiana daudebarti thermalis magyar termálvizekben
  • Esperiana daudebarti stussineri Görögországban
  • Esperiana daudebarti acicularis a Dunában és mellékfolyóiban
A hévforrásokban élő csigák kisebbek, karcsúbbak és sötétebbek a folyóvízieknél.
Hasonló faj a pettyescsiga (Esperiana esperi), de annak háza zömökebb és halvány vörösbarnán pettyezett.
A Dunában és mellékfolyóiban él Ausztriától a Fekete-tengerig. Megtalálható Szlovéniában, Szlovákiában, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Boszniában, Montenegróban, Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában. Egyik alfajának Görögországban él egy elszigetelt populációja. Magyarországon a Dunában, a Lajtában és a Kerkában fordul el. Termálvízi változatait Tatán, Miskolctapolcán, Kácsfürdőn találták meg.
A nemek elkülönülnek, a felnőtt nőstény aljának jobb oldalán egy kicsi fehéres reprodukciós nyílás van. A szaporodás a csiga többéves élettartama alatt többször megtörténik. Megtermékenyülés úgy történik hogy, a hímek a spermát közvetlenül a környezetbe engedik. A tojásokat általában kemény felületeken, de szétszórva is lehetnek az aljzaton,lárva stádium nélkül apró csigákká alakulnak.
Folyóvizekben és termálvizekben található meg, ahol köveken, víz alatti gyökereken, fatörzseken vagy az iszap felszínén mászkál. Általában 80 cm mélyen él, de hideg időben akár két méteres mélységbe is húzódhat. Az 5-8 közötti pH-jú víz és a 12 mg/l fölötti oxigénkoncentráció ideális a számára.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Folyamcsiga
A Wikimédia Commons tartalmaz Folyamcsiga témájú médiaállományokat.

Forrás: 'Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2