Emb-társ-ért/Jogállamiság

A jogállamiság társadalmi érték, ahol az w:államszervezet, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá.

A jogállamiság mint követelmény a legáltalánosabb értelemben a közhatalom w:jognak való alávetettségét jelenti. Az a mechanizmus, folyamat, gyakorlat vagy norma, amely támogatja minden állampolgár törvény előtti egyenlőségét és általában véve megakadályozza a w:hatalom önkényes felhasználását. Az önkény a despotizmus, az Autokrácia, a Tekintélyuralmi rendszer, tekintélyelvűség és a totalitarianizmus különféle formáira jellemző.

Az angolszász politikai rendszerben a joguralom kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

Magyarország Alaptörvénye szerint „Magyarország független, demokratikus jogállam”, de jogvédő és nemzetközi szervezetek alapján a 2010-es években Magyarországon romlott a jogállamiság, 2020-ban az ország a közép-és nyugat-európai régióban az utolsó helyen áll.

Legfontosabb ismérvei

• Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (w:A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (w:országgyűlés), a végrehajtó (kormány) és az igazságszolgáltató (bíróságok) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.
• Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. w:Platón szerint abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni. w:Lord Acton szerint "A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront".
• Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.
• A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.
• Az w:alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.
• A hatalommal felruházott emberek sem állnak a w:jog felett.

A fogalom története

A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről: "Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".

Az angol rule of law kifejezést w:Albert Venn Dicey pontosította a mai értelemével immár teljesen egyezően az 1885-ös fő művében, An Introduction to the Study of the Law of the Constitution. A jogállamok (joguralmi államok) három legfontosabb ismérve:

• "A szokásos törvény feltétlen felsőbbsége vagy döntő súlya az önkényes hatalomgyakorlással szemben;
• a w:törvény előtti egyenlőség vagyis minden társadalmi osztály egyenlő alávetése az ország általános törvényének, amit közönséges bíróságok szolgáltatnak ki; és
• az alkotmány az egyének jogainak következménye, ahogy azt a bíróságok meghatározták és alkalmazzák."

A német Rechtsstaat kifejezést w:Karl Theodor Welcker használta először erre a fogalomra az 1813-as Die letzte Gründe von Recht, Staat und Strafe című művében.

A joguralom fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.

A jogállam kifejezést (németül) w:Robert von Mohl jogászprofesszor, az 1848-as német nemzetgyűlés tagja is használta az állami szervek, elsősorban a rendőrség önkényének ellenálló jogrendre. Mohl az amerikai alkotmányosság vívmányait kívánta a német államjogba átültetni. A jogállamiság fogalma a második világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjével kapcsolatban. w:Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem jelent garanciát a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.

Helyzete

Az w:Európai Unió nagy gondot fordít annak biztosítására, hogy bármely EU tagállam megfeleljen egy sor alapvető kritériumnak: a demokratikus rendszerei megfelelőek legyenek, igazságszolgáltatása független, hatóságai tiszteletben tartsák a jogállamiságot és a politikai és emberi szabadságjogokat.

Lásd még: jogállamisági mechanizmus {{{2}}}

A demokratikus jogállamiságért Magyarországon több civil szervezet is aktívan küzd, úgymint a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az w:Amnesty International.

Források

• Bordás Mária: A hatékony állam és a jogállam konfliktusa? (tanulmány(, Jura c. folyóirat 2011. szeptemberi száma.

További információk

• Michael Wechː "Hallo, Diktator" - Orbán, az EU és a jogállamiság, német dokumentumfilm magyar felirattal (2020)
• Hungary Country Report 2022 (angol)
• Gneist, Rudolf: A jogi állam. Varga Zs. András bevezető tanulmányával. Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László. Államtudományi klasszikusok 6. Budapest, 2017. xxxv., 275. Dialóg Campus. /Előtanulmány: Varga Zs. András: Eszmény és valóság. Rudolf Gneist jogállamfelfogása. v-xxv. Szerzői életrajz: Koi Gyula: Rudolf Gneist élete és művei. xxvii-xxxv./ (ISBN 9786155889561)[1] Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyarországon csak egy dologban volt előrelépés a jogállamiság terén tavalyhoz képest, index.hu, 2025. júl. 09. (magyarul)
• Rule of law Report 2025, European Commission (angol)