Ugrás a tartalomhoz

Emb-társ-ért/Becsületesség

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Becsületesség ha egy egyén vagy közösség magatartását az igazság, erkölcs, emberiesség szellemében irányítja. Hivatás, feladat, megbízás hű, lelkiismeretes teljesítése; kötelességtudás.

Becsület mint egyéni emberi érték

[szerkesztés]

A becsületesség, tisztelet-teljes, következetes viselkedés betartása emberi érték, amelynek a lényege az, hogy az ember úgy viselkedjen és cselekedjen, hogy környezete kölcsönösen elfogadja, becsülje.

Fejlesztése

[szerkesztés]

A becsület része a közösség szabályainak követése, és a törvények, utasítások megtartása, nyer-nyer helyzetek keresése

Megtartásának lényeges elemei az őszinteség, kölcsönösség, együttműködési készség.

Megszerzését gyorsítja az nyitottság, önzetlenség, együttérzés.

Becsületesség mint társadalmi érték

[szerkesztés]

Az emberi és adott társadalmi normák eltérőek lehetnek. Emiatt a közösségek, országok, kultúrák, egy közös minimális viselkedési szintet várnak el a tagjaitól. Ezeket rögzítik, jogként vagy szokásként nevesítik. A társadalmi szabályozás lényege hogy ha valaki az elvárható becsületesség elveit nem tartja be, nevesíthető legyen - szabálysértést, törvényszegést, bűncselekményt követ el.

A társadalmi környezet szankciókat alkalmaz, melyekkel a szabálykövetést erősítik. A negatív szankció a jogsértő számára hátrányt helyez kilátásba, míg a pozitív szankció jutalmat ígér a jogszerű magatartás tanúsításáért. Negatív szankció lehet például a büntetés, míg pozitív lehet a kitüntetés.

A becsület védelmére vonatkoznak eljárások tisztesség, példás szabálykövetés alaptalan megkérdőjelezése esetén (rágalmazás, becsületsértés).

Előfordul, hogy a szabályalkotók, törvényhozók maguk nem becsületesek, emiatt a csoport, közösség, ország szabályai megengedik sőt normává tesznek valamilyen önromboló vagy kisajátító viselkedést.

Fejlesztése

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]